Fakivágással védik a magyar erdőt: pusztító betegség ütötte fel a fejét

Olvasási idő kb. 2 perc

Győr mellett kivágják a fákat. Egy pusztító betegséget előznek meg vele, a kőriseket tölgyekre cserélik.

A győriek által kedvelt kirándulóhely, a Püspökerdő fái veszélybe kerültek. A Kisalföld járt utána, mi is történt pontosan az erdő fáival, és mi vár rájuk a jövőben. 

Amint az a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatásából kiderült, a fákat rendszeresen cserélni kellett eddig is, egyrészt a faanyag hasznosítása, másrészt az erdő épsége szempontjából. Most azonban nem az elöregedés a probléma, hanem egy betegség. 

Megbetegedtek a fák a győri erdőben, lecserélik őket

A Püspökerdő egy jelentős része kőris, a rugalmas, de erős fafajtát azonban komoly betegség fenyegeti, a kőrispusztulás. A győri erdőben ez ráadásul nem egy-két fát érint, hanem úgynevezett kárláncolatban van jelen.

Idézőjel ikon

Minden fát ki kell vágni a biztonság és az erdő egészsége érdekében.

A kőrisek betegsége vélhetően a klímaváltozásra vezethető vissza, azonban még a szakemberek sem ismerik pontosan a betegség lezajlását. Ami bizonyos, hogy az egymás után következő aszályos évek év olyan stresszt okoztak, ami

Idézőjel ikon

legyengítette a fákat.

Ilyen esetben előfordul, hogy olyan gombafajok jelennek meg rajtuk, amiket a rajtuk élő rovatok továbbvisznek a testükön, és elterjesztik a környékükön. A hazánkban előforduló négy kőrisfaj közül leginkább kettőt, a magas és a magyar kőrist érinti ez a probléma.

Ez történt Győrben, a Püspökerdőben is. 

Két hazai kőrisfajta is érintett a betegségben
Fotó: Jonas RÃnnbro / Getty Images Hungary

Tölgyekre cserélik a kőriseket az erdőben

A kőrispusztulással érintett fák lombkoronája elszárad, majd a gyökere is rothadásnak indul, így a szomorú látvány mellett balesetveszélyessé is válhat az a terület, ahol a betegség terjed. A szakemberek szerint a baj országos szinten is tapasztalható, és vélhetően egyre ritkábban találkozhatunk majd kőrisekkel erdeinkben. 

Idézőjel ikon

„Az a célunk, hogy ezeket az erdőket fokozatosan valamilyen más fafajból álló erdővé alakítsuk át, illetve, hogy az itteni erdőt fokozatosan felújítsuk,

olyan erdőállományt alakítsunk ki, amelyek a természetvédelmi céloknak is megfelelnek. Ezen az 1,2 hektáros területen az összes fát kivágjuk, kivisszük az erdő szélén lévő utakra. Ott készletre vesszük és elszállítjuk, majd lakossági tűzifa lesz belőle" − közölte a Kisalfölddel Bene Zsolt erdész. 

A munkálatok Győrben mintegy egy hónapon keresztül zajlanak majd, szeptember 22-én látnak neki az erdő fáinak lecserélésének. A kőrisek helyére tölgyfákat ültetnek. Mivel a tölgy lassan növekszik, akár 15-20 év is eltelhet, mire az erdő ezen része a többihez hasonló képet mutat majd. 

Ha kíváncsi vagy arra, felismered-e a magyar fákat, töltsd ki ezt a kvízünket!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

72 nap alatt utazta körbe a Földet ez az újságíró: egyetlen táskát vitt magával

Nellie Bly amerikai újságírónő a 19. században elhatározta, hogy a valóságban is megdönti Jules Verne kitalált hősének, Phileas Foggnak 80 napos Föld körüli rekordját. Bár szerkesztője lehetetlennek tartotta a küldetést egy egyedülálló nő számára, Bly rácáfolt a korabeli sztereotípiákra, és egyetlen apró kézipoggyásszal vágott neki a történelmi útnak.