Fakivágással védik a magyar erdőt: pusztító betegség ütötte fel a fejét

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Győr mellett kivágják a fákat. Egy pusztító betegséget előznek meg vele, a kőriseket tölgyekre cserélik.

A győriek által kedvelt kirándulóhely, a Püspökerdő fái veszélybe kerültek. A Kisalföld járt utána, mi is történt pontosan az erdő fáival, és mi vár rájuk a jövőben. 

Amint az a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatásából kiderült, a fákat rendszeresen cserélni kellett eddig is, egyrészt a faanyag hasznosítása, másrészt az erdő épsége szempontjából. Most azonban nem az elöregedés a probléma, hanem egy betegség. 

Megbetegedtek a fák a győri erdőben, lecserélik őket

A Püspökerdő egy jelentős része kőris, a rugalmas, de erős fafajtát azonban komoly betegség fenyegeti, a kőrispusztulás. A győri erdőben ez ráadásul nem egy-két fát érint, hanem úgynevezett kárláncolatban van jelen.

Idézőjel ikon

Minden fát ki kell vágni a biztonság és az erdő egészsége érdekében.

A kőrisek betegsége vélhetően a klímaváltozásra vezethető vissza, azonban még a szakemberek sem ismerik pontosan a betegség lezajlását. Ami bizonyos, hogy az egymás után következő aszályos évek év olyan stresszt okoztak, ami

Idézőjel ikon

legyengítette a fákat.

Ilyen esetben előfordul, hogy olyan gombafajok jelennek meg rajtuk, amiket a rajtuk élő rovatok továbbvisznek a testükön, és elterjesztik a környékükön. A hazánkban előforduló négy kőrisfaj közül leginkább kettőt, a magas és a magyar kőrist érinti ez a probléma.

Ez történt Győrben, a Püspökerdőben is. 

Két hazai kőrisfajta is érintett a betegségben
Fotó: Jonas RÃnnbro / Getty Images Hungary

Tölgyekre cserélik a kőriseket az erdőben

A kőrispusztulással érintett fák lombkoronája elszárad, majd a gyökere is rothadásnak indul, így a szomorú látvány mellett balesetveszélyessé is válhat az a terület, ahol a betegség terjed. A szakemberek szerint a baj országos szinten is tapasztalható, és vélhetően egyre ritkábban találkozhatunk majd kőrisekkel erdeinkben. 

Idézőjel ikon

„Az a célunk, hogy ezeket az erdőket fokozatosan valamilyen más fafajból álló erdővé alakítsuk át, illetve, hogy az itteni erdőt fokozatosan felújítsuk,

olyan erdőállományt alakítsunk ki, amelyek a természetvédelmi céloknak is megfelelnek. Ezen az 1,2 hektáros területen az összes fát kivágjuk, kivisszük az erdő szélén lévő utakra. Ott készletre vesszük és elszállítjuk, majd lakossági tűzifa lesz belőle" − közölte a Kisalfölddel Bene Zsolt erdész. 

A munkálatok Győrben mintegy egy hónapon keresztül zajlanak majd, szeptember 22-én látnak neki az erdő fáinak lecserélésének. A kőrisek helyére tölgyfákat ültetnek. Mivel a tölgy lassan növekszik, akár 15-20 év is eltelhet, mire az erdő ezen része a többihez hasonló képet mutat majd. 

Ha kíváncsi vagy arra, felismered-e a magyar fákat, töltsd ki ezt a kvízünket!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.