Nem akkor lesz az óraátállítás, mint megszoktuk – így készülj

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az óraátállítás minden évben október utolsó hétvégéjének vasárnapjára esik. Idén ez október 26-a, ami kissé korábbi időpont, mint ahogy azt az utóbbi években megszokhattuk.

Ahogy véget ér a nyár, érezhetően rövidülnek a nappalok, és hűvösebbek az éjszakák – egyszóval közeleg az őszi óraátállítás. A téli időszámítás 2025-ben azonban némiképp korábban kezdődik, mint a korábbi években – derül ki a Bács-Kiskun Vármegyei Hírportál cikkéből.

Megviseli a szervezetet az óraátállítás

Hogy melyik napra esik az átállás, azt az Európai Unió szabályozása határozza meg: e szerint mindig október utolsó vasárnapján kell egy órával korábbra állítani az órákat. Ez 2025-ben az október 26-ra virradó éjszakára esik  ekkor kell hajnali 3-ról 2-re állítani a mutatókat. A korábbi években ez jellemzően pár nappal később volt.

Óraátállítás az utóbbi években:

  • 2024-ben: október 27.
  • 2023-ban: október 29.
  • 2022-ben: október 30.
Az óraátállítás megzavarhatja az alvás-ébrenlét ciklusát, és alváshiányt okozhat
Fotó: Kate Wieser / Getty Images Hungary

Ahogy arról korábban a Dívány is írt, az óraátállítás igencsak megviseli a szervezetet, mivel megzavarja az alvás-ébrenlét ciklusát, azaz a cirkadián ritmust. Tavasszal az átállás hatása erősebb, ám ősszel is érezhető.

Az egyórás eltolódás hatási a következők lehetnek:

  • Alváshiány: az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak a tavaszi óraátállítást követő hétfőn, ami tovább súlyosbítja az amúgy is sokakat érintő alvásproblémákat.
  • Nagyobb az esélye a szív- és érrendszeri problémáknak: kutatások szerint az óraátállítás utáni héten megnő a szívroham és a stroke kockázata.
  • Mentális egészségügyi problémák: a nyári időszámításra való átállás bizonyítottan súlyosbítja a szorongás és a depresszió tüneteit, az öngyilkosságok száma is emelkedhet az óraátállítást követő hetekben.
  • Több közlekedési baleset: a fáradtság okozta rosszabb koncentráció és a hosszabb reakcióidő miatt gyakoribbak a közlekedési balesetek, és a kutatások szerint 6 százalékkal emelkedik a halálos autóbalesetek száma az óraátállítás utáni héten.
  • Gyengébb teljesítmény: negatívan befolyásolhatja a munkavállalók teljesítményét, hatékonyságát, több hibát vétenek a dolgozók; a szervezetnek egy-két nap helyett akár két hétre is szüksége lehet, hogy újra a régi szinten menjen a munka.
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.