Költséges nyugdíjtévedés miatt esnek el sokan komoly pénzektől Magyarországon

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A magyarok jelentősen alulbecsülik az önkéntes magánnyugdíj-pénztárak által termelt hozamok összegét, emiatt jóval alacsonyabb nyugdíjuk lesz, mint amit elérhetnének.

Friss kutatásában az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) azt állapította meg, saját nyugdíjas éveik anyagi biztonságát csökkenti a magyarok komoly része azzal, hogy rosszul tippeli meg, mekkora hozam érhető el az önkéntes pénztárakba történő befizetésekkel.

Mint az a felmérésből kiderül, tízből kilenc ember rossz választ adott. A megkérdezettek tizede hitte, hogy az önkéntes magánnyugdíjpénztárak veszteségesen működnek, és nagyságrendileg ugyanennyien vélték azokat nullszaldósnak.

A nyugdíj összegét egészítheti ki az öngondoskodás
Fotó: Christopher Furlong / Getty Images Hungary

A válaszadók közel harmada vélte úgy, hogy maximum 5 százalékos lehet a hozam, ugyanennyien tették azt 5-10 százalék közé. 

13 százalék adta meg válaszként a valós, az inflációt messze meghaladó, 12 százalék feletti teljesítményt leginkább lefedő 10-15 százalékos sávot.

A nyugdíj összegét befolyásolják ezek a tévhitek

Mint az a közleményből kiderül, a nyugdíjkorhatárhoz közelebb álló ötvenesek jobban látták a helyzetet, mint a harmincasok: Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke szerint ez is alátámasztja a tényt, miszerint a legtöbb magyar későn ismeri fel azt, mennyire fontos előre gondolkodni a nyugdíjas évekkel kapcsolatosan. Kutatása eredményeik szerint a magyarok ráadásul túlbecsülik azt a minimális összeget, amely segítene abban, hogy érdemben tudják kiegészíteni öregségi nyugdíjukat. A valós összeg 10 ezer forint alatt van, ha már 25 éves korban megkezdi valaki ezt a típusú öngondoskodást, az emberek ugyanakkor közel 30 ezres összegre tippelnek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.