Egy új törvényjavaslat szerint SMS-ek mellett a jövőben push-üzenetekkel is tájékoztatnák az embereket egy esetleges vészhelyzetről. A riasztásokat a mobilszolgáltatóknak kötelező lesz továbbítaniuk, a felhasználók nem tudják kikapcsolni az értesítéseket.
„A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról” című, 77 oldalas javaslatban sok egyéb mellett a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatási rendszer átalakításáról is szó esik – számol be róla a 24.hu.
A hírportál cikke szerint az eddigi SMS-értesítések mellé a jövőben bejönnének az úgynevezett push-üzenetek is. Ezek az okoseszközök kezdőképernyőjére érkező üzenetek, melyeket leggyakrabban különböző applikációk küldenek – pár koppintással testre szabható, hogy mi jelenjen meg, és mi ne.
Túl sok esetben küldhető riasztási értesítés
A már az Országgyűlés előtt levő csomag alapján a következő esetekben küldhető értesítés:
- törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, amely a lakosság ellátását, annak biztonságát vagy folytonosságát érinti
- katasztrófa vagy annak veszélye
- az államhatár rendjét és megóvását érintő súlyos esemény
- a törvényes rendet, a közrendet vagy a közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény
- az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény
- olyan katonai fenyegetés, amely Magyarországot jelentősen érinti
- olyan esemény, amely szövetségesi kötelezettség teljesítésére ad okot
- terrortámadás vagy annak jelentős veszélye
- kiberbiztonsági válsághelyzet
Szakértők szerint azonban a javaslattal több probléma is akad. Egyrészt aggályos a „törvényes rendet, közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény” megfogalmazás, amely túlságosan tág fogalom – például egy be nem jelentett tüntetés is indokot szolgáltathat riasztás küldésére. Másrészt az is problémás, hogy a tervezet
nem ad lehetőséget az értesítések kikapcsolására.
A szolgáltatóknak kötelező lesz díjmentesen továbbítaniuk az üzeneteket, amelyekről az eseménykezelő központ dönt – a szervnek csak politikai felelőssége van, jogi nincs. A technikai háttér kialakításának költségei a szolgáltatókat terhelik, amennyiben nem tesznek eleged az előírásoknak, éves árbevételük 0,25 százalékának megfelelő bírságot kaphatnak – ez több milliárd forintra is rúghat.
