Több mázsa tetem egy nap alatt: kiderült, miért pusztulnak a halak a Dunán

Olvasási idő kb. 2 perc

A Duna esztergomi és bajai szakaszán is tömeges halpusztulásra figyeltek fel a napokban. Eddig 5 mázsányi haltetemet kellett eltávolítani.

Az elsősorban a busákat érintő halpusztulás oka egy természetes folyamat a szakemberek szerint. A Duna esztergomi szakaszán, és az ország déli részén, a sugovicai összefolyásnál is hasonlót tapasztaltak.

Egyetlen nap alatt, április 19-én 5 mázsa tetemet szedtek össze a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (Kemhesz) munkatársai az esztergomi sódergödörnél, számolt be róla a Pecaverzum

Pusztulnak a busák a Dunában

„A felmelegedő víz elkezdte feldobálni a tetemeket, a nagy szél pedig egy helyre fújja azokat. A mellékágakban, öblökben sokkal több az elhullott busa” − nyilatkozta a lapnak a Kemhesz vezetője, Schmidt-Kovács Bence, azt is hozzátéve, hogy a haltetemek között elvétve más fajokat, keszeget, pontyot is találtak. A szakember szerint ez természetes folyamat, hiszen a halak immunrendszere a tél folyamán gyengébb, a tavasz pedig kedvez a rosszabb állapotú példányok elhullásának.

Idézőjel ikon

A szakmai igazgató arra kéri a környékbeli a horgászokat, hogy amennyiben elhullott halakat látnak, haladéktalanul jelentsék be a szövetségnek.

Mindeközben a bajai szakaszon, a Sugovica környékén is halpusztulással szembesültek a környékbeliek, itt azonban nemcsak a busák pusztulása, de az algásodás is problémát jelent a fotók tanúsága szerint. 

Várszegi Ildikó, az Aranyhal Baja Sporthorgász Egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy Hollósi Zsolt társadalmi halőrrel közösen a strandi részen harminc darab busát szedtek össze ugyanazon a napon. A tetemeket zsákokba rakták, majd elszállították. A Baja Hangja megkérdezte az Alsó–Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot a halpusztulásról:

megerősítették, hogy ez természetes folyamat.  

A tetemek összegyűjtése minden esteben a vízfelületet kezelő horgászegyesület joga és kötelessége. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.