Áprilistól teljesen új szabály érvényes a várólistákra, ezeket a betegeket érinti

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Új szakmai kritériumok szerint veszik várólistára azokat a betegeket, akik térd- vagy csípőprotézisre szorulnak.

Április 1-jétől új szabályokat alkalmaz a várólistákra az egészségbiztosító a térd- és csípőprotézisre váró betegeknél – írja az Economx.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a lapnak azt írta: a cél az, hogy a pandémia előtti, azaz a 2019-es évhez képest rövidebb legyen a várakozási idő. Akkor az összes várólistán 28 ezer beteg volt, idén március elején pedig 32 300 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra 60 napon túl az államilag finanszírozott ellátórendszerben. 

Új protokollt alkalmaznak a térd- és csípőprotézisre váró betegeknél
Fotó: SuwanPhoto / Getty Images Hungary

A NEAK a napokban tette közzé a csípő- és térdprotézisműtétek friss protokollját, amely 29 oldalán át sorolja a szükséges feltételeket és a kizáró tényezőket.

Az egészségbiztosító közleménye szerint a szakmai kritériumokat az egészségügyi intézményeknek akkor kell figyelembe venniük, amikor a betegeket regisztrálják a várólistára. A NEAK pedig ellenőrizni fogja, hogy az elvárásokat betartják-e az intézmények. 

Új szakmai kritériumok szerint veszik fel a betegeket a várólistára

A közleményben az áll: „a várólista-protokoll az egészségügyi ellátásra szóló igényre, az ellátás lehetséges sorrendjére vonatkozóan olyan szakmai kritériumokat határoz meg, amelyek bizonyítottan összefüggnek

  • az ellátási igényre való jogosultság megállapításával,
  • az ellátás várható eredményével,
  • az érintett betegek beavatkozás nélkül várható állapotváltozásával,
  • az ellátási prioritással.”

Vannak olyan esetek is, amikor ellenjavallt a műtéti várólistára való felkerülés, például ha valaki túlsúlyos, a testtömegindexe 35-40 fölött van, vagy a páciens nem együttműködő, ezért nem várható, hogy a műtét után részt vegyen a rehabilitációban. 

A változtatásra azért is szükség van, mert Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója többször is hangsúlyozta, hogy tavaly a várólistákra szánt forrás 40 százalékát nem használták fel a kórházak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.