Ha ilyen jelszavad van, pillanatok alatt feltörik, azonnal változtasd meg

Olvasási idő kb. 2 perc

Rendkívül fontos kérdés, hogy milyen jelszavakat használunk eszközeinkhez, applikációinkban, előfizetéseinkhez. Noha a bonyolultabb jelszavak megjegyzése meglehetősen nagy nyűg, csak ezek nyújtanak kellő biztonságot – az egyszerűbbeket néhány másodperc alatt feltörik a hekkerek.

A jelszavakat mindenki utálja: ma már rengeteget kell belőle megjegyezni, elfelejtésük pedig komoly problémákkal, de legalábbis kellemetlenségekkel járhat. Épp ezért sokan választják azt a megoldást, hogy minél több helyen ugyanazt azt a könnyen megjegyezhető betű- vagy számsort használják, ám ennek komoly biztonsági kockázatai vannak – derül ki a Parameter írásából

2023-ban roppant mértékben nőtt az ellopott e-mail címek és jelszavak mennyisége, így különösen fontos a biztonságos jelszavak használata. „Sok internetfelhasználó többször is ugyanazt a jelszót használja különböző fiókokhoz és szolgáltatásokhoz, és bejelentkezési adatait közvetlenül a böngészőben tárolja, ami növeli a sebezhetőséget” – mondta Beatrice Rubini, a szlovákiai hitelnyilvántartások működtetését is biztosító CRIF cég kiberbiztonsági igazgatója.

Ha nem elég biztonságos a jelszó, akár egy másodperc is elég a feltöréséhez
Fotó: boonchai wedmakawand / Getty Images Hungary

Nem használunk elég biztonságos jelszavakat

Az egyszerűbb jelszavakat a hekkerek ma már néhány másodperc alatt feltörik. Ilyenek például a könnyen kitalálható számsorok: az „123456”, az „123456789” és az „12345”. Ezek lényegében nem sok védelmet nyújtanak. Szlovák adatok szerint oppant népszerűek a keresztnevekből alkotott jelszavak, így a „martin”, a „monika” és a „dominika”, valamint sokan használtak más egyszerű szavakat is, mint például a „onedirection”, a „wattpad”, a „mamina” és a „password”.

Magyarországon sem túl jó a helyzet a jelszavak megválasztásával kapcsolatban. Hazánkban 2023-ban az öt leggyakrabban használt jelszó mind olyan volt, amellyel roppant könnyű dolga lenne a hekkereknek.

Az öt leggyakoribb jelszó Magyarországon 2023-ban:

  1. 123456
  2. 12345
  3. 123456789
  4. qwerty
  5. 12345678

A lista folytatásában sem sokkal jobb a helyzet. Olyan kifejezéseket találunk, mint a „jelszo”, az „attila”, a „szerelem”, a „samsung”, a „lacika” és a „tomika”. Persze nemzetközi viszonylatban sem jobb a helyzet, hiszen a NordPass által összeállítottt lista élén a „password” (jelszó) kifejezés szerepe, amelyet az „123456”, az „123456789”, a „quest” és a „qwerty” követ. Ezeknek a jelszavaknak a biztonságát jól mutatja, hogy a Magyarországon használt 200 leggyakoribb jelszóból 76 egy másodpercen belül feltörhető. Arról, hogy hogyan védheted meg digitális életed a csalóktól és hekkerektől, a Dívány is írt.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.