A pénznemváltásos tranzakciókat október elsejétől kiegészítő tranzakciós illeték sújtja: ezt egyelőre még a bankok nem háríthatják át ügyfeleikre az év végéig érvényben levő díjstop miatt.
A keddtől életbe lépő szabályok értelmében amennyiben olyan banki műveletet hajtanál végre, amelyben különböző pénznemek közti átváltás is szerepet kap, akkor a tranzakciós illeték mellett egy 0,45 százalékos kiegészítő illeték is terheli a műveletet, maximum 20 ezer forint értékig. Ez az év végéig a bankok többletköltsége marad a Bank360 cikke szerint.
Az utalásokat érinti az illeték
A bankkártyás műveletek kivételt képeznek ez alól, tehát ha euróban kell fizetned egy külföldi webshopban kínált termékért, akkor nem hárítanak a tranzakcióra ilyen illetéket.
Az, hogy az ügyfelekre 2024-ben sem ezt, sem pedig az augusztusban bevezetett tranzakciós illetéket nem terhelhetik tovább a pénzintézetek, első blikkre pozitívumnak tűnhet, de egy kedvezménytől is elesnek a legtöbb bank ügyfelei.
Az év nyolcadik hónapjától ugyanis 20 ezer helyett már 50 ezer forint havi utalásig lehetne kedvezményt nyújtania a pénzintézeteknek a tranzakciós illeték alól,
ezt azonban mindössze három bank vezette be, az MBH, a K&H és a Raiffeisen.
Pénzedre mindig figyelj!
Kártyás fizetésnél a fentiek szerint nem kell aggódnunk illeték miatt 2025-től sem, van ugyanakkor egy másik buktató pénznemváltásos ügyleteknél, ez pedig a dinamikus devizakonverzió. Ha választhatunk, hogy forintban fizetnénk-e, vagy más pénznemben, mindig a helyit érdemes választani. A forintárfolyam ilyenkor ugyanis mindig jelentősen magasabb, mint a való életben alkalmazott, ráadásul trükkösen jelölik. Ha külföldön POS-terminálnál fizetnél, nem azt írják ki, hány forint egy euró, hanem hogy hány euró egy forint. Ezt kevesen számolják át a jóval ismertebb árfolyamra, így nem is veszik észre, mennyire előnytelen ez a konstrukció.
