Erdeink és fásított területeink tűzesetei az elmúlt években megszaporodtak: a korábbi évtizedekhez képest 2022-re megduplázódott ezek száma, a leégett erdőterületek mérete pedig négyszeresére nőtt. Néhány vármegye most is különösen veszélyeztetetté vált.
Hazánkban évente két különösen kritikus időszakot figyelhetünk meg erdő- és vegetációtüzek tekintetében – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az első kiemelten tűzveszélyes periódus a hóolvadás utáni csapadékmentes időszak. Ilyenkor, február és április között a tűzesetek közel 40 százaléka az ország északi részein: Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád vármegyékben keletkezik.
A jelenleg, nyári szezonban, július és szeptember között, így most is, elsősorban az Alföldet, azon belül is Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyék fenyveseit fenyegeti erdőtűz.
A két vármegyén kívül is vannak erdőtüzek
A fák mellett az erdők egész életközösségére veszélyes tűzesetek száma 2022 különösen aszályos évében az átlag 1315-ről 2733-ra ugrott, a lángba szökött területek mérete elérte a 20977 hektárt. Pedig ezek az erdő- és vegetációtüzek nagy részt emberi gondatlaságból származnak, vagy, ami még rosszabb, szándékos gyújtogatások eredményei – ezek többsége megfelelő intézkedésekkel kivédhető lenne. Ugyanakkor az éghajlat szélsőségesedése, az egyre gyakrabban jelentkező csapadékhiány, a mind magasabbra szökő éves átlaghőmérséklet és a talaj szárazsága, amelyet a téli hónapok hótakarójának hiánya okoz, jelentősen rontja az amúgy is kritikussá váló helyzetet.
Óvintézkedések a veszély megakadályozására
2024. július 11-étől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédemi Főigazgatósága országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el.
De a védekezés és a megelőzés életbevágó fontoságát hangsúlyozzák a KAP Stratégiai Tervében szereplő pályázatok is, melyek összesen közel 20 milliárd forintnyi keretösszeggel állnak majd a nyertes pályázók rendelkezésére az erdőtüzek kialakulásának meggátolásában.
