Ennyivel többet kaphatnának a nyugdíjasok, ha infláció helyett a béreket követnék a nyugdíjak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A magyar nyugdíj összege jelenleg inflációkövető, de lehetne másként: a svájci típusú indexálással nagymértékben nőne évről évre az összeg.

A Bankmonitor kiszámolta, mennyi lehetne most az átlag magyar nyugdíj, ha nemcsak az inflációt, hanem a béreket is követné az összege.

A magyar nyugdíjemelési rendszer inflációkövető, a  nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat minden év januárjában emelik. A költségvetési törvény ebben az irányadó, az adott évre tervezett fogyasztói áremelkedés, azaz az infláció mértékével emelkedik az összeg évről évre. Ennek megfelelően idén januárban például 6%-os nyugdíjemelésben részesültek a jogosultak.

Jobban járnának a nyugdíjasok, ha a járandóságuk összege a béreket is követné
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Mi lenne, ha a béreket követné a nyugdíj?

A tervezett infláció azonban sok esetben elmarad a ténylegestől, így a reálérték csökkenhet. Mint azt a lap írja, ilyen esetben a kormány köteles évközi nyugdíjkorrekciót végrehajtani, melyet novemberben egész évre visszamenőleg egy összegben kifizetnek a nyugdíjasok számára. 

Az évközi nyugdíjkorrekció mértékét az adott év januártól augusztusig terjedő időszakának inflációs tényadatai alapján, egy becslés során állapítják meg. A kormány becslést készít az egész évre ténylegesen várható inflációra, a várható különbözetet pedig novemberben kifizeti a nyugdíjasoknak – hangsúlyozzák. 

A bérkövető módszer értékállóbbá teheti a nyugdíjakat

Volt már példa a hazai gyakorlatban arra, hogy a bérek emelkedését és az inflációt együttesen figyelembe vették a nyugdíjemelés összegének meghatározásakor. 2001-től 2010-ig a köznyelvben svájci indexálásnak nevezett módszert alkalmazták, amely 50%-ban az inflációt, 50%-ban pedig a béremelkedés ütemét vette figyelembe a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor. 2012 óta azonban kizárólag az árak emelkedését követik a nyugdíjak, miközben a bérek egyre nagyobb ütemben nőnek. 

Idézőjel ikon

A Bankmonitor 2013-tól kezdődően összegezte, hogy miként emelkedett volna az átlagnyugdíj, ha minden évben 50-50%-ban az adott évben magasabbik infláció és az adott évi bérnövekedés nagyságától függően emelték volna a nyugdíjakat.

Ez alapján a mostani 231 ezer forint helyett körülbelül 252 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, azaz minden nyugdíjasnak nagyjából 9,3%-kal több lenne a juttatása. Ez nagyságrendileg akkora pluszkiadást jelentene, mintha most bevezetnék a 14. havi nyugdíjat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.