Akár a munkakörök hangzatos nevei is az útjába állhatnak annak, hogy egy álláskereső jelentkezzen egy pozícióra. A munkakeresők ugyanis gyakran azt sem tudják, a meghirdetett pozíció egyáltalán nekik szól-e.
Nevek miatt nehéz állást találni
Gyakran azért nem jelentkeznek a munkavállalók egy álláshirdetésre, mert nem tudják, hogy a betöltendő hely nekik szól-e. Amint azt az Economx a HRportál cikkére hivatkozva megírta, a vállalatok jól csengő, imponáló nevű munkakörökkel próbálják vonzóvá tenni a kínált pozíciójukat. Emiatt viszont például egy értékesítő bizonytalan a jelentkezést illetően, hiszen nincs tisztában azzal, hogy
a sales manager, a brand manager, a sales executive, a business developer, a business coordinator vagy épp a business development executive pozíciókban is megállná-e a helyét.
Nehezen találnak megfelelő jelöltet
Mint írták, a megkérdezett Horányi-Kiss Annamária recruitment tanácsadó, a JIT Talent vezető tanácsadója szerint a vállalatok jellemzően azért találnak nagyon nehezen megfelelő munkatársat az egyébként drágán meghirdetett állásra, mert rossz néven keresik a jelöltet. A szakértő szerint a probléma eredője az, hogy
az egyes pozíciók megnevezését az iparági sajátosságok, a vállalati méret és kultúra, valamint az éppen aktuális trend is befolyásolja.
A szakember ugyanakkor azt is elmondta, hogy noha bizonyos esetekben indokolt lehet így megjelölni e munkaköröket, a hangzatos megnevezések helyett még inkább a jelöltek személyiségére, tudására és tapasztalatára kellene összpontosítani.
Nem csak ez az oka annak, hogy nem jelentkeznek
Természetesen nem szabad mindent arra fogni, hogy a hangzatos nevek miatt nem merünk jelentkezni egy állásra. A Dívány nemrégiben írt arról, hogy egyes mezőgazdasági munkákért például hiába fizetnének legalább 600-700 ezer forintot, a magyarok inkább külföldre mennek. Helyettük a hazai gazdaságok külföldi, leginkább mongol és filippínó munkásokat alkalmaznak tömegesen, a magyar munkavállalók ugyanis a busás fizetés dacára sem vállalják a kemény fizikai munkát. Pedig állás volna bőven, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is alátámasztanak: a kimutatások szerint az agráriumnak nincs is olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal, egyes számítások szerint 100 ezer munkáskéz hiányzik a magyar mezőgazdaságból.
