Még mindig ez a leggyakoribb családnév Magyarországon

Olvasási idő kb. 2 perc

Az utónevekhez hasonlóan a Belügyminisztérium minden évben készít egy statisztikát arról is, hogy melyek a leggyakoribb magyar vezetéknevek. A legfrissebb adatok alapján évek óta egyetlen családnév vezeti toronymagasan a toplistát.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tízezernél nagyobb számban mintegy 100 családnév található, ezek között idegen hangzású név egyáltalán nincs. De szép számmal vannak olyanok is, amelyekből 200 ezernél is több szerepel a nyilvántartásban. 

Az első öt családnév évek óta változatlan

A vezetékneveket összesítő listát évek óta a Nagy családnévvel rendelkezők vezetik. A Belügyminisztérium adatai szerint tavaly 222 745-en viselték ezt a nevet. A képzeletbeli dobogó második fokán szintén hosszú idő óta a Kovács vezetéknevűek állnak, ők 205 311-en voltak egy évvel ezelőtt. A rangsor élén az elmúlt évekhez képest nincsenek nagy meglepetések, a sort továbbra is a Tóthok, Szabók és Horváthok folytatják. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az öt leggyakoribb nevet több mint egymillió ember viseli hazánkban.

A családnevek toplistájának első öt helye évek óta változatlan
Fotó: Sheila Alonso / Getty Images Hungary

A családnevek rangsorának toplistája az első tíz helyig az alábbiak szerint alakult: 6. a Varga, 7. a Kiss, 8. a Molnár. 9. a Németh, míg a 10. a Balogh vezetéknév lett.

Közvetlen szomszédok cseréltek csak helyet

Legutóbb 2021-ben volt változás a lista 10. és 11. helyén, amikor a Farkas vezetéknév a 10. helyről a 11. helyre került, ez azóta sem módosult. 
A tavalyihoz képest a toplista egészen a 77. helyig konstans. Itt azonban történt egy helycsere, miután a Bakos vezetéknév megelőzte a Pásztor nevet, de a 79. és a 80. helyen álló Virág és Dudás családnevek is helyet cseréltek, miután a Virág vezetéknév gyakoribbá vált. 

Évről évre kevesebb gyerek kapja a Faragó családnevet
Fotó: Jose Luis Pelaez / Getty Images Hungary

A szaktárca statisztikája szerint az elmúlt egy évben kevesebben lettek a Faragók, akiket 2023-ban a Barták, a Berkik, a Mezeik és a Borbélyok utasítottak maguk mögé, így a Faragók most a 97. helyen állnak. 

Érdekesség továbbá, hogy a Váradi név egészen 2007-ig nem is szerepelt az első 50 név között, ám két éve stabil helyet szerzett magának a 44. helyen.

Az elmúlt években nagy mozgásban volt a Jónás és a Csonka családnév, melyek most a 63. és a 91. helyen végeztek, míg a Berki a 2020-ban elért top 100-as utolsó előtti pozícióból tavalyelőtt feltornázta magát a 94. helyre, amit tavaly is sikerült megőriznie.

A tavalyi adatokhoz képest a Kerekes vezetéknév a 97. helyről lecsúszott a 98. helyre, a listát a 99. helyen szereplő Sárközi és a 100. helyen álló Márton családnevek zárják.

Innen származik a legtöbb vezetéknév

A magyar családnevek a 13–14. században alakultak ki. A leggyakoribb vezetéknevek a foglalkozást jelentő nevek, ezt követik a nemzetiségeket, majd a tulajdonságokat jelentő családnevek. Emellett igen sok vezetéknév származik még utónevekből, illetve helységnevekből.

A történelem során gyakran előfordult, hogy egy jeles személyiséget ragadványnévvel illettek. Töltsd ki kvízünket, és kiderül, te kiket ismersz fel a ragadványnevük alapján!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.