A bizarr versenyen megvédte címét, de kínjaitól még napokig szenved majd

Olvasási idő kb. 1 perc

A kitartó edzés és a sok gyakorlás minden sportágban egyre jobb és jobb eredmények eléréséhez vezet. A teljesítmény fokozása van, akit gyorsabbá, másokat erősebb tesz. A tegnap 16-szoros bajnokká lett címvédő úgy vágott a megmérettetésnek, hogy tudta, a verseny utáni első 12 óra pokol lesz, s még napokig szenved majd.

A rekorder Joey Chestnut az Amerikai Egyesült Államokban tegnap lefolytatott hot dog evő versenyen 62 virslis kiflit nyelt le 10 perc alatt. Megrágni nem biztos, hogy jutott ideje ilyen gyorsan, bár teljesítménye még így is elmaradt a 2021-es rekordjától, amikor 76 virslis kiflit sikerült magába erőltetnie a július 4-i, függetlenség napi ünnepségek alkalmából évente megrendezett „forró kutya” evő küzdelemben, a New York Állambeli Coney Islanden.

A megmérettetést eddig 17 alkalommal szervezték meg, melyből a jelenlegi címvédő eddig 16-szor diadalmaskodott. A verseny előestéjén, tapasztalataira alapozva úgy nyilatkozott, a verseny utáni 12 óra rémálom lesz, de a teljes regenerálódáshoz akár 4-5 napra is szüksége lesz.

A női csúcstartó sem újonc a pályán. Miki Sudo immár 9. alkalommal büszkélkedhet a legtöbb virslis kifli befalására képes nő címével, melyhez idén 39,5 adagot kellett tulajdon torkán letuszkolnia.

A hot dog evő verseny csúcstartó bajnoka
Fotó: Alexi J. Rosenfeld / Getty Images Hungary

A 18. évet betöltött jelentkezőknek komoly kvalifikáción kell keresztülmenniük a versenyt megelőző hónapokban ahhoz, hogy a rangos eseményen elindulhassanak. Ott aztán az első helyezett, az erkölcsi megbecsülésen és a napokig tartó émelygésen kívül 10 000 dollárt is hazavihet. Az ezüstérmes pozíció 5000 dollárt ér, de a harmadik helyért is adnak2500 zöldhasút az egyre nagyobb hasú versenyzőknek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?