Miért fintorgunk, amikor savanyú ízt érzünk?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor valami igazán savanyú ízűt eszel, az nem csak az ízlelőbimbóidra van hatással.

A fanyar íz miatt gyakran összerándul az egész arcod, és úgy általában is igen kényelmetlenül érzed magad. Ahhoz, hogy megértsük ennek okait, a messzi múltba kell tekintenünk. Ismereteink szerint a jelenség hátterében evolúciós beidegeződések állhatnak.

Ezért fintorogsz a savanyú íztől

Az ízlelőbimbóidat sanyargató, semmi mással nem összetéveszthető savanyú íz a nyállal keveredő savak által kiválasztott hidrogénionoknak köszönhető. Ezeknek a savaknak a jelenlétét a szád is érzékeli, ami drámai módon ütközik ki: az ízérzékelő receptoraid aktiválódnak, és egy automatikus elutasítási reakció részeként önkéntelenül grimaszolni kezdesz.

Valami hasonló történik akkor is, amikor erősen keserű vagy fűszeres ízekkel találkozol. Ez egyfajta védekező mechanizmusként működik, hiszen a kellemetlen íz a természetben általában annak a jele, hogy az elfogyasztani kívánt növény mérgező.

A babák reakciója elég beszédes tud lenni
Fotó: Chris Tobin / Getty Images Hungary

Bár a savanyú íz természetes módon fordul elő egyes gyümölcsökben, így a citrusfélékben is, más esetekben élelmiszer-eredetű megbetegedések veszélyeire hívhatja fel a figyelmet.

A romlott gyümölcsök és tejtermékek savat tartalmaznak, amitől savanyú lesz az ízük.

Ezt a savanyú ízt pedig elég nehéz ignorálni, amikor eltorzítja a vonásaidat evés közben. Egy ilyen reakció nem feltétlenül segít, ha már beleharaptál a romlott ételbe, másokat viszont legalább figyelmeztethet a veszélyre. Amikor őseink élelem után kutattak, egy spontán fintor számukra is azt jelezhette, hogy bármi is az, amit társuk a szájába vett, azt nem jó megenni.

Miközben a savanyú ízekre adott reakció segített a korai embernek a betegségek elkerülésében, minket nem akadályoz meg abban, hogy savanykás ételeket együnk. Az íz valójában annyira keresett, hogy külön piaca van: gondolj csak például a savanyú cukorkákra. De miért kapunk rá valamire, ami ellen élénken tiltakozik az arcunk és a nyelvünk?

A válasz a szerzett ízlésben keresendő. Az emberek nem vágynak veleszületett módon a keserű, savanyú és fűszeres ízekre, de az ismételt expozíció következtében megkedvelhetik őket.

A citrommal való első találkozás általában nem alakul túl jól
Fotó: middelveld / Getty Images Hungary

Amikor családtagjainkon és barátainkon keresztül megismerünk egy ízt, fokozatosan tanuljuk meg, hogy mely savanyú (illetve keserű és fűszeres) ételek egészségesek, és melyek azok, amelyek potenciálisan veszélyesek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ebbe a 6 magyar barlangba menj kánikula idején

Ha a kánikulában igazán hűsítő programra vágysz, látogass el ebbe az 5+1 magyarországi barlangba. A hazai barlangokban közel állandó, 10-12 Celsius-fokos hőmérséklet és magas páratartalom vár, ami viszont garantáltan nincs, az a por- és pollenszennyezés.

Testem

Ebben a 4 élethelyzetben indokolt a vérvétel: veszélyes otthon találgatni a gyereked laboreredményeit

A gyermekkorban visszatérő hasfájás, fáradékonyság vagy alvászavar mögött számtalan ok állhat a vashiánytól a felszívódási zavarokig. Bár a laborvizsgálat az egyik leghatékonyabb diagnosztikai eszköz, a szakorvosok arra figyelmeztetnek: a gyerek nem „kis felnőtt”, a leleteken látható normálértékek náluk életkoronként – csecsemőknél akár havonta – változnak.

Testem

Hízás a nyári szünetben: így előzheted meg a pluszkilókat a szakértők szerint

A nyári szünet alatti kötetlenebb életmód, a megváltozott napirend és a rendszertelenebb étkezések szinte észrevétlenül vezethetnek a gyerekek és a szülők súlygyarapodásához. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb figyelmeztetése szerint a nyári pluszkilók hátterében leggyakrabban a „folyékony kalóriák” állnak. Azzal ugyanis, ha a kánikulában víz helyett cukros üdítőket, szörpöket vagy gyümölcsleveket iszunk, akár egy teljes ebédnyi extra energiát is bevihetünk a szervezetünkbe.

Offline

Ő volt Mátyás eltitkolt, házasságon kívül született gyereke: kút állít neki emléket

Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.

Offline

Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.