Minden farmeren van egy kis zseb, mutatjuk, mire jó

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Biztosan te is elgondolkoztál már azon, mire való a farmereken az elülső nagy zsebek alatt megbúvó pici, látszólag haszontalan zseb, amely legtöbbször a bal oldalon található. Itt a válasz.

Ez a nagyon kis zseb — melyet gyakran „watch pocket”-nek vagyis „órazseb”-nek hívnak – a farmer egyik emblematikus része, melyet még maga Levi Strauss és Jacob Davis tervezett az 1870-es években. A szoros kialakítás arra szolgált, hogy az órát biztonságban tartsa, az ne mozogjon, ne karcolódjon, ne sérüljön meg, miközben a gazdája a bányában, vonatépítkezésen dolgozott vagy éppen más fizikai munkát végzett.

Hogyan vált ikonikussá a kis farmer zseb?

A farmernadrágokat eredetileg munkásoknak tervezték, akiknek fontos volt, hogy a ruha viselése közben is tartós legyen: például, hogy ne szakadjanak ki a zsebei, ahol sokat mozognak vagy nehéz dolgokat tesznek bele, így Strauss és Davis 1873-ban bejegyezték a patentet „a zsebek megerősítésére”.

A kicsi zseb – melyben időnként aranyrögöt, órát vagy aprópénzt tároltak – így részben a funkcionalitás, részben a hagyomány része lett.

A zseb két sarkán található szegecsek (rivetek) megerősítik a farmer azon pontjait, amelyek kipréselődhetnek vagy elszakadhatnak.

A farmeren található minizsebnek régen funkciója is volt
Fotó: triocean / Getty Images Hungary

Mire használjuk ma?

Manapság kevesen tartanak maguknál zsebórát lánccal, így a zseb eredeti funkcióját már nemigen tölti be. Ehelyett gyakran aprópénzt, vonaljegyet, kulcsot vagy egyéb hasznosnak tűnő, de nem esszenciális apróságot tartunk benne. A legtöbb farmergyártó a hagyomány jegyében még mindig megtartja ezt a részletet; talán nélküle már nem is lenne annyira ikonikus ruhadarab a farmer.

Ha érdekel, melyik országban tilos a vásárlás szakadt farmerben, olvasd el ezt a cikkünket is

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.