Undorító és veszélyes is lehet, mégsem cserélik sokan ezt a naponta használt tárgyat

Olvasási idő kb. 3 perc

Az emberek jelentős része annyira ragaszkodik a kispárnájához, hogy egyetlen éjszakára is nehezen válik meg tőle. Pedig ennek a tárgynak a napi használat során élősködők ezreivel osztozunk.

Jó kispárnát találni nehéz. Mert nem elég kemény, vagy éppen túl kemény; mert nagyobb, mint kellene, vagy éppen sokkal kisebb. Aztán van, ami kényelmes, de reggelre beáll tőle a nyakunk, vagy egy-két hét után teljesen elveszti a formáját. Éppen ezért, az emberek többsége annyira megörül, ha talál végre egy kényelmes párnát, amivel valóban pihentetővé válik az alvás, hogy többet nem hajlandó megválni tőle. Sokan még utazáskor is magukkal viszik kedvenc párnájukat, mert elképzelni sem tudnak egyetlen éjszakát sem nélküle. Pedig, a naponta használt párnákat sokkal gyakrabban kellene cserélni, mint azt gondolnánk, mert egy idő után meg is betegedhetünk tőlük.

Tízezrével hemzseghetnek az élősködők kedvenc párnánkon

"Két év elteltével a párna súlyának körülbelül 10 százaléka – sőt néha még több is – az elpusztult poratkák és azok ürüléke lehet" – mondja Kenneth Mendez, az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány elnök-vezérigazgatója. A poratkák szabad szemmel nem látható, mikroszkopikus méretű élőlények, amelyek jelenléte komoly problémát jelent mindazoknak, akik allergiásak rájuk. Ráadásul a poratka az egyik leggyakoribb környezeti allergén: emberek millióinak okoz komoly irritációt, akárcsak a portatka ürüléke, amely belélegezve allergiás tüneteket válthat ki.

A legtöbb ember naponta használja kedvenc kispárnáját, tisztítani és cserélni azonban kevesen szokták
Fotó: golfcphoto / Getty Images Hungary

A poratkák testünk elhalt, lehullott hámsejtjeivel táplálkoznak, és különösen a szövettel borított tárgyakban és a hálószobában telepednek meg, leginkább a matracokban, párnákban, ágyneműkben, szőnyegekben, plüss gyerekjátékokban és egyéb textíliákban.

Statisztikák szerint 1 gramm porban 200 atka is élhet, melyeknek az ürüléke is sokaknál allergiát vált ki. Az ágymatracban, ágyneműben az évek során kilónyi mennyiség gyűlhet össze.

"A poratka-allergiában szenvedőknél a napi használatban lévő tárgyak nem megfelelő tisztítása az allergiás tünetek súlyosbodásához vezethet” – teszi hozzá a szakértő.

Idézőjel ikon

A párnákban megtelepedő poratkák, penészgombák és baktériumok miatt azok cseréje kétévente vagy akár annál hamarabb is ajánlott.

Mi jelzi, hogy ideje lecserélni a naponta használt párnákat?

Ha nem tudjuk eldönteni, hogy kedvenc alvópárnánk cserére szorul-e, akkor a következő jelekre érdemes odafigyelni, ezek ugyanis egyértelmű visszajelzést adnak a párna állapotáról.

Elszíneződés: Idővel a párnák elszíneződnek a gyakori használattól. Az elszíneződés a verejték, az olajok és az elhalt bőrsejtek felhalmozódását jelzi, amelyek táptalajt teremthetnek a baktériumok és poratkák számára. A használattól elszíneződött párna nem higiénikus, így érdemes mielőbb lecserélni.

Kellemetlen szag: Ha a párna szaga megváltozik és irritálóvá válik, szintén eljött a csere ideje. "A párnából kiáramló kellemetlen szag a penészgomba jele lehet, amire szintén rengeteg ember allergiás, de a penész belélegzése még azok számára is egészségügyi kockázatot jelent, akik nem allergiásak” – figyelmeztet a szakértő. Legyen szó poratkákról vagy penészgomba spórákról, az általuk okozott egészségügyi problémák listája meglehetősen széles. Bőrkiütések, viszketések, légúti tünetek, köhögés, orrfolyás, tüsszögés mind megjelenhetnek.

Súlyosbodó allergiás tünetek: Ha az allergiás tünetek éjszakára vagy reggelre rosszabbodnak, miután a naponta használt párnán aludtunk, az annak a jele lehet, hogy abban megjelentek a tüneteket kiváltó allergének. Ilyenkor először érdemes a párnát kitisztítani, ha pedig a tünetek továbbra is fennállnak, meg kell fontolni a cserét.

Bár a memóriahabos és a latex párnák tovább megőrzik az alakjukat, és lehet kapni antiallergén párnákat is, amelyeket kifejezetten allergiásoknak ajánlanak, alapvetően a napi használatban lévő ágypárnák élettartama a megfelelő tisztítástól függ.

Idézőjel ikon

Fontos, hogy rendszeresen gépben vagy kézzel kimossuk a párnákat, majd ügyeljünk azok kiszárítására is. Nyáron a legjobb, ha kitesszük a párnát a napra, hogy teljesen megszáradjon és átszellőzzön.

Amelyik pedig szárítógépben szárítható, ott a "szekrényszáraz programot" válasszuk. Mindenképpen használjunk párnahuzatot, és azt hetente cseréljük, ezzel a poratkák jelentős részétől megszabadulhatunk.

Tudtad, hogy ha poratka-allergiával küzdesz, akkor rákféléket nem ajánlott fogyasztanod? Olvasd el ezt a cikkünket, hogy megtudd, miért.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Lontai Ildikó
Lontai Ildikó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.