Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyilvános mosdókban a kézszárítót választod a papírtörlő helyett? Elmondjuk, miért döntesz rosszul.
Az orvosok gyakran hangsúlyozzák, hogy a gyakori és alapos kézmosás milyen fontos szerepet tölt be a vírusos és bakteriális eredetű megbetegedések, mint például az influenza és a Covid megelőzésében. De hiába tartod be a kézmosás szabályait, ha utána bedugod a kezed egy kézszárítóba, azzal könnyen tönkreteheted az eredményt.
Ezért rossz megoldás a kézszárító
Kutatások azt mutatják, hogy az érintés nélkül használható kézszárítók nemhogy nem csökkentik a baktériumok és vírusok átvitelének kockázatát, hanem valójában éppen az ellenkezőjét teszik. Ez különösen igaz lehet a kézbedugós „légpengés” kézszárítókra, amelyek apró fúvókáikon keresztül nagy sebességgel fújják ki a levegőt, így rendkívül gyorsan képesek „lehúzni” a vizet az ember kezéről.
Egy 2021-es vizsgálat során a résztvevők kötényt viseltek kézmosás és kézszárítás közben. A csoport egyik fele papírtörlővel szárította meg a kezét, míg a másik fele légpengés kézszárítót használt. A kutatók ezt követően mintákat vettek a kötényekről, a résztvevők kezéről, illetve azokról a felületekről, amelyekhez később hozzáérték, hogy közelebbi képet kapjanak a vírusok terjedéséről.
Az eredmény az lett, hogy a kézszárítót használók kezén és kötényén több vírus maradt a papírtörlős csoport tagjaihoz képest.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vizsgálatot nagyobb mennyiségű mikrobával folytatták le, mint amennyi a környezetben általában jelen van, és a minta mérete is kicsi volt. Az eredmények mindenesetre feltűnő hasonlóságot mutattak más tanulmányok következtetéseivel, amelyek szintén arra jutottak, hogy a nyilvános mosdókban lévő kézszárítók baktériumokat és vírusokat fújhatnak a kézre.
A meleg levegős kézszárító kevésbé rossz
Egy másik, 2015-ös tanulmány keretében a mikrobiológusok a légpengés és a meleg levegős kézszárítók hatékonyságát hasonlították össze a papírtörlővel való kéztörléssel szemben. Itt az alábbi konklúzió született:
- A légpengés szárító átlagosan 60-szor több vírust terjesztett, mint a meleg levegős szárító, és 1300-szor többet, mint a papírtörlő hat különböző magasságban mérve.
- A vírusok a 75 és 125 centiméter közötti magasságban terjedtek a legnagyobb mértékben (ami egy kisgyermek esetében nagyjából az arc vonalával esik egybe).
- A légpengés szárító 20-szor több vírust szórt szét, mint a meleg levegős szárító, és 190-szer többet, mint a papírtörlő kilenc különböző távolságban mérve.
A különbség abból is adódhat, hogy miközben a légpengés szárítók nagy sebességben oldalirányba terelik a levegőt, addig a meleg levegős szárítók párologtatással működnek, a papírtörlő pedig egyszerűen felszívja a vizet.
A papírtörlővel jársz a legjobban
Modern technológia ide vagy oda, a fent említett tanulmányokból az szűrhető le, hogy a kórokozók terjedése ellen a papírtörlő a leghatékonyabb eszköz.
Nemcsak gyorsabban szárítja meg a kezet, hanem a súrlódás révén is elősegíti a kézmosás után visszamaradó baktériumok eltávolítását.
Ha olyan nyilvános mosdóban fordulsz meg, ahol nincs papírtörlő, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy a biztonság kedvéért a kézszárítás után kézfertőtlenítőt használsz (olyat, ami legalább 60 százalékos alkoholtartalmú).
