Tegyük a kezünket a szívünkre, és valljuk be, mit csinálunk sorban állás közben, a metrón ülve, a piros lámpánál várakozva vagy reggel, amint kinyitjuk a szemünket? Ugye hogy megnézzük a mobilunkat? És mennyire fontos olyankor, hogy a legtrendibb modellt vesszük-e a kezünkbe, vagy a törött kijelzőjű megszokott, régi „telónkat”, várni kell-e, mire magához tér, vagy hasít az éterben, mint egy vadászrepülő? Kinek-kinek ízlése és vérmérséklete szerint, de ha a többség csak 2-3 évente cserél mobilt, hogyan lehet, hogy 2024-re 17 milliárdra becsülik az aktív telefonok számát a Földön?
Nem reprezentatív, házi kutatásunk eredménye alapján az emberek többsége 2-3, vagy akár 4 évig is használja okostelefonját, mielőtt lecserélné. Ennyi idő alatt persze jó eséllyel gyengül is az aksi teljesítménye, és töltővel kell járkálni mindenfelé, belassul a telefon, vagy elfogy a tárhely, elavul a technikai háttere, vagy gyengébb minőségű képeket készít, mint a frissen elvárhatók, vagyis a helyzet megérik arra, hogy új készülék után nézzünk.
Amennyiben a szükséges funkciók viszont továbbra is kielégítő minőségben működnek, az általunk megkérdezett felhasználók nem feltétlenül cserélgetik telefonjaikat,
nem vezérli őket a legújabb trend követése, a márkahűség sincs a legfontosabb kritériumok között, viszont ragaszkodnak megszokott masinájukhoz.
A kutatások ezt derítették ki
A szélesebb körű piackutatások azonban arról számolnak be, a használatban lévő készülékek fele nincs kétéves sem, és öt évnél öregebb mobillal csak mintegy 15% rendelkezik. Ez azért is alakulhat így, mert a felhasználók 82%-a új telefont vásárol, amikor eljön az ideje, és kevésbé bíznak a használtan, még mindig jelentős összegért kapható készülékekben. Szívesebben hagyatkoznak a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott akciós lehetőségekre.
Miért cserélik?
A mobilosok negyede akkor cseréli készülékét, ha meghibásodást tapasztal. Ez érthető is, hiszen a már nem garanciális készülékek szervizeléséhez bekért árajánlat olyan extrém magas számokat szokott tartalmazni, amit kevéssel kiegészítve ugyan nem kapunk másik telefont, de mégis sajnáljuk a csillagászati összeget a régi „gyógyítgatására”. Tehát, előbb-utóbb mégis új készülék vásárlása mellett döntünk, így az új mobilok megvásárlásának 25%-a a régi tönkremenésével válik aktuálissá.
- 15% egy bizonyos új funkció elérése érdekében vásárol vadonatúj modellt.
- 11% a mobiljukat elhagyók aránya, akiknek pótolniuk kell az elveszett okostelefont, és ugyanennyien nem bírják cérnával a meggyengült akkumulátor okozta bosszúságokat.
- 12% az aránya azoknak, akiknek egyszerűen csak elege lett a régiből, és valami újra vágynak.
- 9% a marketingérzékeny réteg, akikre leginkább hatnak az akciók, és azok csikarják ki belőlük az új kütyü beszerzését.
Hová vezet mindez?
Ezek a vásárlási szokások és fogyasztói társadalmi magatartások vezettek azokhoz a megdöbbentő adatokhoz, miszerint 2014-re már több aktív mobiltelefon akadt kis bolygónkon, mint ahány lakos. Ez mára tovább durvult, és immár 14 milliárdra becsülik a használatban lévő készülékek számát, míg 2024-re úgy sejtik, 17 milliárdan lesznek az aktív mobilok, mivel egyesek 2 vagy akár 3 telefonnal is rendelkeznek, ami a Földnek nem is olyan jó hír.
Az a baj, hogy már a jegesmedvék is tele vannak brómozott lángállókkal, amik az ólom mellett a telefon nyomtatott áramkörű lapjának legveszélyesebb alkotóelemei. Az elhasznált és kukába hajított készülékek ugyanis a természetben végzik, így a jegesmedvék fő táplálékául szolgáló halakban is jelentős mennyiségben felhalmozódtak már.
De az emberi szervezetre nézve is rákkeltő, hormonrendszerre káros, fejlődési rendellenességet okozó vagy idegméregnek számító anyagok kerülnek a természetbe a kidobott mobiltelefonokból, ami miatt
fontos lenne, hogy a kiszuperált készülékek újrahasznosításra kerüljenek, és ne a szemetesben végezzék.
Jelenleg a mobilozók nagyjából negyede ajándékozza tovább régi, de még működő készülékét, a többi az elromlottakkal együtt sajnos a szeméttelepen, majd a természetben landol.
