Te mennyi időnként és miért cseréled le a mobilod? Mutatjuk, ki hogy szokta, és mindez hova vezet

Olvasási idő kb. 3 perc

Tegyük a kezünket a szívünkre, és valljuk be, mit csinálunk sorban állás közben, a metrón ülve, a piros lámpánál várakozva vagy reggel, amint kinyitjuk a szemünket? Ugye hogy megnézzük a mobilunkat? És mennyire fontos olyankor, hogy a legtrendibb modellt vesszük-e a kezünkbe, vagy a törött kijelzőjű megszokott, régi „telónkat”, várni kell-e, mire magához tér, vagy hasít az éterben, mint egy vadászrepülő? Kinek-kinek ízlése és vérmérséklete szerint, de ha a többség csak 2-3 évente cserél mobilt, hogyan lehet, hogy 2024-re 17 milliárdra becsülik az aktív telefonok számát a Földön?

Nem reprezentatív, házi kutatásunk eredménye alapján az emberek többsége 2-3, vagy akár 4 évig is használja okostelefonját, mielőtt lecserélné. Ennyi idő alatt persze jó eséllyel gyengül is az aksi teljesítménye, és töltővel kell járkálni mindenfelé, belassul a telefon, vagy elfogy a tárhely, elavul a technikai háttere, vagy gyengébb minőségű képeket készít, mint a frissen elvárhatók, vagyis a helyzet megérik arra, hogy új készülék után nézzünk. 

Amennyiben a szükséges funkciók viszont továbbra is kielégítő minőségben működnek, az általunk megkérdezett felhasználók nem feltétlenül cserélgetik telefonjaikat,

nem vezérli őket a legújabb trend követése, a márkahűség sincs a legfontosabb kritériumok között, viszont ragaszkodnak megszokott masinájukhoz.

A kutatások ezt derítették ki

A szélesebb körű piackutatások azonban arról számolnak be, a használatban lévő készülékek fele nincs kétéves sem, és öt évnél öregebb mobillal csak mintegy 15% rendelkezik. Ez azért is alakulhat így, mert a felhasználók 82%-a új telefont vásárol, amikor eljön az ideje, és kevésbé bíznak a használtan, még mindig jelentős összegért kapható készülékekben. Szívesebben hagyatkoznak a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott akciós lehetőségekre.

A választék egyre szélesebb… Getty Images Hungary
Fotó: Uladzimir Zuyeu

Miért cserélik?

A mobilosok negyede akkor cseréli készülékét, ha meghibásodást tapasztal. Ez érthető is, hiszen a már nem garanciális készülékek szervizeléséhez bekért árajánlat olyan extrém magas számokat szokott tartalmazni, amit kevéssel kiegészítve ugyan nem kapunk másik telefont, de mégis sajnáljuk a csillagászati összeget a régi „gyógyítgatására”. Tehát, előbb-utóbb mégis új készülék vásárlása mellett döntünk, így az új mobilok megvásárlásának 25%-a a régi tönkremenésével válik aktuálissá.

Inkább megvárjuk, míg tönkremegy?
Fotó: Thomas Trutschel / Getty Images Hungary
  • 15% egy bizonyos új funkció elérése érdekében vásárol vadonatúj modellt.
  • 11% a mobiljukat elhagyók aránya, akiknek pótolniuk kell az elveszett okostelefont, és ugyanennyien nem bírják cérnával a meggyengült akkumulátor okozta bosszúságokat.
  • 12% az aránya azoknak, akiknek egyszerűen csak elege lett a régiből, és valami újra vágynak.
  • 9% a marketingérzékeny réteg, akikre leginkább hatnak az akciók, és azok csikarják ki belőlük az új kütyü beszerzését.

Hová vezet mindez?

Ezek a vásárlási szokások és fogyasztói társadalmi magatartások vezettek azokhoz a megdöbbentő adatokhoz, miszerint 2014-re már több aktív mobiltelefon akadt kis bolygónkon, mint ahány lakos. Ez mára tovább durvult, és immár 14 milliárdra becsülik a használatban lévő készülékek számát, míg 2024-re úgy sejtik, 17 milliárdan lesznek az aktív mobilok, mivel egyesek 2 vagy akár 3 telefonnal is rendelkeznek, ami a Földnek nem is olyan jó hír.

Sok kicsi sokra megy. 17 milliárd telefonból rengeteg anyag távozik
Fotó: Israel Sebastian / Getty Images Hungary

Az a baj, hogy már a jegesmedvék is tele vannak brómozott lángállókkal, amik az ólom mellett a telefon nyomtatott áramkörű lapjának legveszélyesebb alkotóelemei. Az elhasznált és kukába hajított készülékek ugyanis a természetben végzik, így a jegesmedvék fő táplálékául szolgáló halakban is jelentős mennyiségben felhalmozódtak már.

De az emberi szervezetre nézve is rákkeltő, hormonrendszerre káros, fejlődési rendellenességet okozó vagy idegméregnek számító anyagok kerülnek a természetbe a kidobott mobiltelefonokból, ami miatt 

fontos lenne, hogy a kiszuperált készülékek újrahasznosításra kerüljenek, és ne a szemetesben végezzék.

Jelenleg a mobilozók nagyjából negyede ajándékozza tovább régi, de még működő készülékét, a többi az elromlottakkal együtt sajnos a szeméttelepen, majd a természetben landol.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.