A lepkebarát kert kialakítása nem kíván igazán nagy erőfeszítést, de olyan környezetet teremt, ahová mindig öröm hazatérni.
A lepkék nemcsak gyönyörű látványukkal színesítik a kertet, hanem hasznos munkát is végeznek, hiszen amikor virágról virágra szállnak, beporozzák a növényeidet. Arra vágysz, hogy bárcsak többet időznének nálad? Cikkünkben sorra vesszük, hogy milyen feltételek szükségesek hozzá.
Mi kell a lepkebarát kerthez?
Mindenekelőtt nektáradó növények. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a lepkefélék mindig az adott vidékre jellemző őshonos fajokat kedvelik. Nem elhanyagolható a növények elhelyezkedése sem. Táplálkozásukhoz a lepkék a napsütéses (de védett) helyeket keresik, ezért a nektárt adó virágokat úgy helyezd el, hogy a reggeltől a délután közepéig tartó időszakban elegendő fény érje őket.
Bár a lepkék sokféle virágból hajlandóak lakmározni, a peterakás helyét illetően már jóval válogatósabbak, ezért érdemes utánajárnod, hogy a lakóhelyeden élő fajok milyen növényeket igényelnek szaporodásuk után. Gondolj a hernyókra is, hiszen belőlük lesznek a lepkék, de csak bizonyos növényekből táplálkoznak.
Szárnyas barátaidnak szükségük lesz megfelelő búvóhelyre is, ahol menedékre lelhetnek a különféle ragadozók, például a madarak és a gyíkok elől. Erre a zegzugos, kisebb lyukakkal tarkított üreges farönkök, faágak a legalkalmasabbak, de a célnak akár a felhalmozott tűzifa is megfelel.
Amikor nem táplálkoznak és nem is szaporodnak, a lepkék szeretnek a napon sütkérezni, illetve sekély tócsákban, a nedves homokban vagy a sárban ejtőzni, ahonnan nedvességhez juthatnak, és ásványi anyagokat vonhatnak ki. Az előbbire az udvar napos részén felállított lapos sziklákkal, míg az utóbbira egy kevés vízzel és durva homokkal feltöltött serpenyőkkel teremtheted meg a lehetőséget. Fontos, hogy a homokot mindig tartsd nedvesen, de ne adj hozzá túl sok vizet (nem tavat akarsz csinálni, csak sártócsát).
Egyes lepkefajok szívesen veszik a rothadó gyümölcsökből származó nektárt is, ezért számukra kiakaszthatsz néhány túlérett őszibarackot a fák ágaira, vagy a terasz korlátjára. Ne feledd azonban, hogy ezt a darazsak, a hangyák, a legyek és más kártevők is csábítónak találhatják. Apropó, ha a lepkebarát kert kialakítása mellett döntesz, le kell mondanod a rovarölő szerekről, hiszen a mérgek nem tesznek különbséget a kártevők és a lepkék között.
Milyen lepkefajokkal lehet találkozni a kertben?
Hazánk területén mintegy 3500 lepke- és 5 pillangófaj él (igen, a kettő nem ugyanaz, a pillangók a lepkék rendje alá tartoznak). Hogy milyen fajok tévednek be kertedbe, az nagyban függ attól is, hogy milyen természetes élőhelyek vannak a közelben.
„A nappal repülő lepkék közül a leggyakrabban a kacsafarkú szender, a nappali pávaszem, a c-betűs lepke, a közönséges boglárka, az atalantalepke és a bogáncslepke azok, melyekkel szinte biztosan találkozhatunk. Az éjjel repülő szenderek között már nagyobb differencia van, de a nyár végi időszakban szinte biztosan láthatunk vándorló folyófűszendert, fekete és piros foltos medvelepkét is” – sorolja összefoglalójában Megyeri Szabolcs kertészmérnök.
Melyik időszakban melyek a legjobb lepkecsalogató növények?
A kertészmérnök szerint a különböző nektáradó növények különböző fajokat vonzanak magukhoz, így lehetőség szerint úgy kombináld őket, hogy tavasztól őszig mindig legyen köztük olyan, amelyik virágzik. Kezdjük a tavaszi kerttel, melyben már szép számmal lehet virágzó növényeket, így hagymásokat, évelőket és díszfákat találni, amelyeket előszeretettel látogatnak a lepkék is.
„A hagymások közül kifejezetten jó lepkecsalogató a fürtös gyöngyike (Muscari armeniacum), mely nagyon sok kertben megtalálható, mint virágzó szegély vagy éppen a tulipánok társnövénye. Az évelők közül az erdei hangulatot árasztó tüdőfű (Pulmonaria) és a kankalin (Primula vulgaris) azok, melyeken áttelelő lepkéket figyelhetünk meg.
A virágzó gyümölcs- és díszfák igazi terülj-terülj, asztalkámat jelentenek számos rovar számára, ráadásul a tavasz meghatározó, látványos növényeiről van szó. Rovarcsalogatóként a díszkertbe választhatunk cseresznyét, díszalmát is, melyek között egyszerű, telt vagy éppen erősebb színvilágú fajtákat egyaránt találhatunk.”
A nyár eleji időszak még inkább bővelkedik virágzó növényekben, hiszen számtalan faj ekkor kezdi meg virágzását. Az évelők közül ilyenkor a harangvirágok (Capanula), a gólyaorrok (Geranium), szarkalábak (Delphinium), a mezei zsályák (Salvia nemorosa) és a kakukkfüvek (Thymus) is kellő mennyiségű nektárral látják el a kertbe látogató lepkéket.
A nyár eleji-közepi virágzású cserjék, mint a madárbirs (Cotonaster), az egybibés galagonya (Craetegus monogyna), a lonc (Lonicera) és a korai virágzású rózsák (Rosa spp.) pedig nem csupán táplálékkal, hanem pihenőhellyel is szolgálnak a nagyobb termetű tarka lepkék (Nymphalidae) számára, mint amilyen a gyöngyházlepke is.
A lepkék becsalogatásához a nyár végi, őszi elejei időszakban is rengeteg egynyári növény (pl. a pillangóvirág, a körömvirág és a napraforgó), illetve évelő (pl. a kokárdavirág, a levendula, az oregánó és a mentafélék) közül válogathatsz. A cserjék családjában ekkor a nyáriorgona (angolul butterfly bush) az egyik legmeghatározóbb növény, amely tömegesen vonzza a nappali és az éjszakai lepkéket is.
