A balkonkertek bizonyos szempontból tökéletes kültéri terek. Kényelmesek, elegendő területtel rendelkeznek ahhoz, hogy leülhessünk a növények közé, de azért annyira mégsem nagyok, hogy túl sokat kelljen foglalkozni velük. Mindazonáltal tökéletes lehetőséget teremtenek arra, hogy egy kis odafigyeléssel lenyűgöző, virágokkal teli konténeres kertet hozzunk létre.
Van valami egészen különleges abban, ha a reggeli kávét a korai napsugarakkal együtt a balkonon ülve élvezzük, vagy amikor a kinti teret kihasználva szabadtéri vacsorát kínálunk családtagjainknak, barátainknak egy nyári estén. A balkonok, erkélyek a városi környezet fontos részét képezik, mivel úgy teremtik meg számunkra a nyugodt, szabadtéri, zöld környezetben töltött órák lehetőségét, hogy közben ki sem kell mozdulnunk otthonról. A balkonkertekről, illetve azok kialakításáról Megyeri Szabolcs kertészmérnökkel beszélgettünk.
Minden balkon alkalmas balkonkert kialakítására?
Tulajdonképpen igen. Szabolcs szerint a méret nem annyira lényeges szempont, hiszen a növények igényes elrendezésével még a legkisebb erkélyeket is fel lehet dobni. „Gyakran úgy gondolunk a balkonokra, mint azokra a helyekre, amelyeket folyton süt a nap, és ahol egész nyáron fülledt a levegő. Sok közülük valóban ilyen, de ha fényigényes, kissé szárazságtűrő növényekkel telepítjük be, igen mutatós teret hozhatunk létre. Akinek félárnyékos vagy árnyékos fekvésű a balkonja, annak sincs mitől tartania, ugyanis számos évelő dísznövény és akár haszonnövény is említhető, amelyek ilyen környezetben érzik jól magukat” – mondja a szakember.
Gyümölcstermő növények is nevelhetők balkonon?
Korábban jellemző volt, hogy a dísznövényeken kívül nemigen lehetett mást az erkélyeken látni. A balkonládák roskadoztak a muskátlitól, petúniától. Manapság azonban már inkább az a jellemző, hogy gyümölcstermő növények egészítik ki őket. „Mivel egyre többen élnek városokban, ahol kevesebb terület jut a kertészkedésre, rohamosan nő a törpe növekedésű gyümölcstermők kereskedelmi fajtaválasztéka. Számos cseresznye-, meggy-, körte-, alma-, barackfajta létezik, amely kitűnően nevelhető konténerben, mivel gyenge növekedési erélyű, ezáltal ritkábban kell csak alakítani, metszeni, és a konténerét is hosszabb idő alatt növi ki. Emellett bokrosabb habitus, sűrűbb hajtásrendszer és általában magasabb terméshozam jellemzi őket” – magyarázza a kertészmérnök.
Ha már balkongyümölcsökről van szó, nem szabad megfeledkezni a zöldségekről sem, hiszen számos paradicsom-, paprika- és akár uborkafajta is nevelhető az erkélyen. A gyógy- és fűszernövények pedig – mint a kakukkfű, a szurokfű, a bazsalikom, a zsálya – kifejezetten kedvelik ezt a fajta környezetet.
Milyen dísznövényeket válasszak a balkonra?
A lehetőségek sora szinte végtelen. Szabolcs azt javasolja, indulj ki abból, hogy napos vagy árnyékos-e az erkély fekvése. (Ha napi 6 óránál tovább éri a nap, akkor naposnak, ha ennél kevesebbet, akkor félárnyékosnak vagy árnyékosnak tekinthető.)
Napos balkonkertekben a balkonládákban helyet kaphat a muskátli vagy a petúnia, amely hosszan csüngő virágos hajtásaival pompás látványt nyújt, de kiváló választás például a bakopa, a mézvirág, a sarkantyúka vagy a szúnyogűzőként ismert Plectranthus is.
A futónövények azért is hasznosak, mert hosszan lecsüngő hajtásaik hűvösebb mikroklímát teremtenek az erkélyen, így nem tud annyira felmelegedni a környezet.
Bár nem csüngő fajta, de az erkélyládákban nagyon jól mutat a bársonyvirág és a bojtocska is. Természetesen ha nem akarsz évről évre új növényeket ültetni a balkonra, akkor évelő növényeket is választhatsz. A futórózsák, az iszalagok, a futó aszparáguszok egész nyáron át nagyszerű látványt nyújtanak.
Melyek azok a növények, amelyek félárnyékba is ültethetők?
A rövidebb életű növények közül Szabolcs a gumós begóniát emelte ki, ami hatalmas virágaival és csüngő habitusával igen látványos megjelenésű. A nebáncsvirágok, a kék lobélia vagy a fuksziák pedig igazán színessé tudják varázsolni az árnyékos tereket. Balkonos nevelésre alkalmasak még a páfrányok, árnyékliliomok is, de számukra nagyobb konténer és téli fagyvédelem szükséges.
Ha az erkély szélnek kitett, aggodalomra akkor sincs ok, mivel a kisebb termetű bambuszok, fűfélék (például csenkeszek) és pozsgás növények kiváló szolgálatot tehetnek, ha zöldebbé varázsolnád a teret.
Vannak hátrányai az erkélykerteknek?
„Nem nevezném őket kifejezetten hátránynak, de vannak dolgok, amikre érdemes figyelni” - jegyezte meg Szabolcs. A legfontosabb talán az, hogy az öntözés – különösen a nyári hónapokban – elégséges legyen. Mivel a növények nem szabad földben élnek, hanem egy sokkal kisebb cserépben, ládában vagy konténerben, nevelőedényük hamar kiszárad, ezért nyáron célszerű naponta akár kétszer is locsolni. Hasonló a helyzet a tápanyag-utánpótlással is. Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy a víz önmagában nem elég – főleg a nagy hajtásrendszert nevelő növények esetében. A konténer kisebb talajmennyiségében lévő tápanyagokat a növények hamar felélik, így utánpótlásra van szükségük.
A nyaralás idejére vagy kérjük meg a szomszédunkat, hogy rendszeresen öntözze meg balkonkertünket, vagy szerezzünk be valamilyen önöntözőrendszert.
Amire Szabolcs szerint még érdemes figyelni, az az, hogy az erkélyen lévő növénynevelő edények a nyári forróságban nagyon hamar átmelegszenek, ezáltal a bennük lévő talaj és gyökérzet is átforrósodik, és gyakran el is pusztul. Emiatt fontos az edények takarása a kánikula ideje alatt.
Számít még a növények elrendezése is. Ha a magasabb példányokat hátrébb, az alacsonyabbakat pedig előrébb helyezed el, minden növény láthatóvá válik, ezért az öntözésnél a kisebb példányokról sem fogsz megfeledkezni. A másik nagy előny, hogy a növények így egyenletesebben kapnak fényt, és kevésbé vetnek árnyékot egymásra.
Vannak téli teendők is az erkélykerteknél?
Az egynyári növények – ahogyan nevük is mutatja – csak egy éven keresztül élnek. Ezek az első őszi fagyok alkalmával elpusztulnak, tehát nincs velük dolgod a továbbiakban. Az évelő növényeket és cserjéket viszont a téli hónapok elérkeztével védeni kell a hidegtől. „Takarjuk le a növényt és a cserepeket is, hogy a gyökereknek ne essen bántódásuk. Azokat a növényeket, amelyek nem bírják a magyar teleket – ilyen a leander vagy a rozmaring –, ajánlott a hideg éjjelekre fagymentes helyre, például a lépcsőházba vinni” – tanácsolja Szabolcs.
A kis méretű erkélyeknél növelhető valahogy a zöldfelület?
A probléma nagyon könnyen megoldható: már több magyar városban (például Budapesten, Debrecenben) lehet függőleges növényfalakat látni. Ez nem pusztán polcokon elhelyezett cserepeket jelent, hanem vertikális növénynevelő rendszereket, amelyek egyrészt helytakarékosak, másrészt gyakran teljesen önfenntartók. Szabolcs azt mondja, az ilyen rendszerekkel tényleg gyerekjáték a növénynevelés, ráadásul így rengeteg üres falfelületet tudsz kihasználni.
Hogyan kezdjek hozzá egy balkonkert létrehozásához?
Mielőtt bármilyen növényt elhelyezel az erkélyen, gondold végig az öntözés szisztémáját. Meg tudod oldani, hogy naponta többször is vízhez juttasd a növényeket? Ha a balkon külső csappal rendelkezik, az ideális megoldás, de ha öntözőkannára kell támaszkodnod, hány forduló szükség ahhoz, hogy minden növény megfelelően meg legyen öntözve?
Ne helyezz el több növényt az erkélyen, mint amennyivel kényelmesen meg tudsz birkózni.
Mindig gondolj a balkon biztonságára is. Vedd figyelembe, hogy ha véletlenül leesik valami, kit vagy mit találhat el. Soha ne terheld túl az erkélyt, nehogy leszakadjon. Ha bizonytalan vagy a kérdést illetően, kérj szakmai segítséget!
„Ami véleményem szerint még nagyon fontos: az erkély szeretete. Kevés annál szomorúbb látvány van, mint egy gondozatlan, elhagyott kert vagy erkély. Még ha csak kevés szabadidőnk is van, akkor is legyen hetente legalább 20-30 percünk, amit gondtalanul az erkély csinosítására, felsöprésére, a növények gondozására, az elszáradt részek lecsípésére szánunk” – tette hozzá Szabolcs.
