Szupermarketek trükkjei: ezért van kevés ablak a boltokon

Olvasási idő kb. 2 perc

Az élelmiszerboltok és szupermarketek bejáratait általában hatalmas üvegfelületek veszik körül, ahogy azonban beljebb mész, egyre kevesebb természetes fénnyel találkozhatsz, mivel kevés az ablak, ha egyáltalán van.

A szupermarketek működésére jellemző, hogy minden apró kis részlet azt a célt szolgálja, hogy a lehető leghosszabb ideig maradj az üzletben, közben pedig minél több inger érjen, ami vásárlásra ösztönözhet. Ezért fordulhat elő, hogy csak kenyérért és tejért ugrasz be, mégis megpakolt szatyrokkal távozol. A Mental Floss szerint az sem véletlen, hogy az üzlettér belsejében nemigen vannak ablakok.

Ez az oka annak, hogy a szupermarketekben kevés az ablak

Az ablakok hiánya szintén a vásárlási pszichológia része, melyet kihasználva a kereskedők igyekeznek olyan környezetet teremteni, ahol a vásárlók szívesen töltik az időt és költekeznek. Ennek érdekében különféle trükköket alkalmaznak: a járólap például azért lehet csempeszerű, hogy a bevásárlókocsi nagy zajt csapjon rajta, ami arra készteti a vevőket, hogy lelassítva tovább böngésszenek, míg a forgalmasabb időszakokban a hangszórókból felcsendülő pörgős zenékkel azt akarják elérni, hogy gyorsabban végezzenek.

Sehol egy ablak
Fotó: Drazen_ / Getty Images Hungary

Az ablak esetében a mögöttes szándék valószínűleg az, hogy a bent tartózkodók ne érzékeljék az idő múlását, vagyis ne zökkentse ki őket semmilyen külső tényező, mint a sötétedés, vagy az időjárás megváltozása.

Idézőjel ikon

Minél tovább nézelődnek, annál többet költenek.

A gyakorlatnak ugyanakkor lehetnek praktikus oka is. A nagyobb ablakokon keresztül beáramló fény miatt megfakulhat a termékek csomagolása, ami nem túl csábító a vásárlók számára. Az üvegfelületek ráadásul csak elvennék az értékes helyet a reklámtáblák és az árukkal megpakolt polcok elől.

Szerencsére azért akadnak üdítő kivételek is: az egyik nagy német lánc éppen azzal kísérletezik, hogy több természetes fényt juttasson az üzlettérbe. Ehhez szükség lehet UV-bevonatok alkalmazására is, ami megvédi a friss árukat a minőségromlástól, illetve megakadályozza a csomagolások károsodását.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.