Miért ássák el a kutyák a csontot?

Olvasási idő kb. 2 perc

Láthatóan minden kutya örömmel rágcsálja a csontokat. De ha annyira szeretik, akkor miért ássák el a kertben, ahelyett hogy az utolsó pillanatig élveznék?

A legtöbb mai kutya már nincs rászorulva az élelem raktározására, hiszen ott vannak a gazdik, akiktől bőségesen kapnak enni – de ez még nem jelenti azt, hogy ne dolgoznának bennük az ösztönök. A szakember ezzel magyarázza a csontok elásására irányuló szenvedélyüket is.

Dr. Bodó Andrea állatorvos a Dívány kérdésére elmondta, a háziasításukat megelőző időkben a kutyák őseinél gyakran a túlélés zálogát jelentette, hogy a szerencsésen végződő vadászatok végén elrejtették a maradék élelmet, hiszen így felkészülhettek a szűkösebb időkre. A csont elásásakor ez az ősi viselkedés él tovább bennük.

Az ösztönei diktálják
Fotó: Kolbz / Getty Images Hungary

Egyes kutyákban az ösztön olyan élénken dolgozik, hogy nemcsak az élelmet, hanem más tárgyakat, így a játékokat, köveket, vagy épp gazdijuk őrizetlenül hagyott cipőit és papucsait is elássák. Ilyenkor vélhetően az motiválja őket, hogy később újra átélhessék az örömöt, amit a rágcsáláskor éreztek.

Ha kedvenced hajlamos mindent elásni, az állatorvos szerint két dolgot tehetsz. Vagy elteszed szem elől a kritikus tárgyakat, amik általában a földben végzik, vagy elkeríted a kertben az ásásra használt területeket. Nem akarod elvenni az örömét? Akkor egyszerűen jelölj ki számára egy helyet, ahol büntetlenül áshat (csak előtte gondosan rejtsd el a papucsod!).

A fajtán is múlhat

A Live Sicence szerint bizonyos fajták, például a terrierek hajlamosabbak az ásásra – legyen szó akár az élelem elrejtéséről, akár puszta kedvtelésről. Ez különösen igaz azokra a kutyákra, melyeket vadászatra tenyésztettek ki. Ha tehát a tacskód a kanapé párnái között próbálja elásni a csontját, ne nagyon lepődj meg!

Itt a csont, hol a csont

Hogy a kutyáknak mikor támad kedvük a szajré kiásásához, az eléggé változó lehet. Vannak, akik egy hétig is várnak vele, míg mások akár hússzor is átköltöztetik, mire megtalálják számára a tökéletes helyet, de olyanok is akadnak, akik többé rá sem hederítenek.

Ha egy kutya végleg hátrahagyja zsákmányát, az biztos nem azért van, mert nem tudja, hova tette. Egy kutatás szerint az állat szaglása 10–100 ezerszer erősebb, mint az emberé, ezért a rejtekhelyek felkutatása egyáltalán nem okoz neki nehézséget.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.