Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A tapasztalatok szerint az idősebb emberek jelenlétében gyakran jellegzetes szag érezhető, amit sokan – és ezzel nem szeretnénk senkit megbántani, csak tényszerűen közöljük – egyszerűen csak „öregszagnak” hívnak.
Ha azt hiszed, a kérdés csak téged foglalkoztat, rosszul gondolod. Az idősebbekhez köthető jelenségre, melyet leginkább az állott, dohos és gyógyszeres szagok egyvelegeként lehet körülírni, a japán nyelvben külön kifejezés is van, úgy hangzik: kareishu. Sőt, eredete már a tudományos világot is megmozgatta. Máris elmondjuk, eddig mit lehet tudni róla.
Egyre csak erősebb lesz
Egy japán tanulmány szerint a szag egy 2-nonenal elnevezésű kémiai vegyületre vezethető vissza, ami más vegyületek bomlási melléktermékeként jön létre, és akkor lehet érezni, amikor a molekulák a bőrön keresztül a levegőbe jutnak, írja a Howstuffworks. A kutatók azt is megállapították, hogy ez az egyetlen olyan szagvegyület, ami a kor előrehaladtával egyre erősebbé válik.
Az említett vizsgálat során 26 és 75 év közötti életkorú alanyokat kértek fel, hogy egy speciális ruhát viselve aludjanak, majd kielemezték az anyag által összegyűjtött szagmintákat, és ez érdekes eredményt hozott. A legidősebb résztvevőknél a 2-nonenal háromszor akkora mennyiségben volt jelen, mint a középkorú csoportnál, a legkisebb mértékben pedig a legfiatalabbaknál lehetett kimutatni.
A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy a szagért felelős vegyület fokozott termelődése az ómega-7 zsírsav bomlásával függhet össze – ennek molekuláit szintén megtalálták a mintákban –, és annak melléktermékeként jöhet létre. A folyamatot vélhetően a test öregedésével együtt járó anyagcsere-változások vagy a bőrön keresztül felszabaduló egyéb vegyi anyagok mennyiségének változása idézi elő.
Egyértelműen felismerhető
Egy másik kutatás arra kereste a választ, hogy az emberek életkora mennyire határozható meg az izzadságukból vett minták alapján. A résztvevők a 20-30, illetve a 45-55 év közötti korcsoportok között egyáltalán nem tudtak különbséget tenni, az idősebb, 75 és 95 év közötti korosztályt viszont egyértelműen azonosították. A szagot egyébként nem tartották különösebben intenzívnek vagy kellemetlennek, csak úgy értékelték, hogy könnyen felismerhető.
Habár a szag biológiai okai egyelőre nem tisztázottak, a kutatók úgy gondolják, hogy kialakulásának az emberek és állatok korfelismerő képességéhez lehet köze. Egyes állatfajok például képesek megkülönböztetni a fiatalabb és idősebb egyedeket a szaguk szerint, ami arra ösztönözheti őket, hogy inkább az utóbbiak közül válasszanak jelöltet a párosodáshoz. Ezt ugyanis egyfajta genetikai előnyként értékelhetik, ami megnöveli a szaporodás és a túlélés esélyeit. Elképzelhető tehát, hogy amit „öregszagként” emlegetnek, az valójában a kiváló genetikai minőséget hirdeti.
