A helyzet talán számodra is ismerős. Amikor elindulsz otthonról, úgy tűnik, hogy az eső ellenére minden rendben, azonban ahogy megérkezel a reptérre, szomorúan konstatálod, hogy a kiírás szerint a járatodat törölték. Ha ez nem lenne éppen elég dühítő, a kijelzőn azt látod, hogy más gépek viszont gond nélkül elindulhatnak. Ennek mégis mi lehet az oka? Az élet nagy kérdéseit boncolgató sorozatunkban erre a látszólag abszurd gyakorlatra is magyarázattal szolgálunk.
Van benne logika
Az Afar szerint attól a rendkívüli eseménytől eltekintve, amikor a zord időjárás az egész repülőtér közlekedését megbénítja, a legtöbb légikikötő rossz idő esetén is nyitva maradhat, csak nem működik teljes kapacitással.
Az időjárás egyformán érinti az összes repülőjáratot, de az egyes légitársaságok nem mindig ugyanúgy reagálnak rá
– mutat rá William McGee légi közlekedési szakértő.
Mint mondja, ha egy forgalmas reptérnek rossz időjárási viszonyok között kell üzemelnie, a légi közlekedés biztonságának fenntartása az elsődleges szempont. A járatokkal kapcsolatos döntéseket alapvetően olyan tényezők határozzák meg, mint a repülőgépek elérhetősége, a személyzet beosztása és a karbantartási igények, és ha az időjárás is beleszól a képletbe, az további komplikációkhoz vezet.
Mindenkinek rossz
Félreértés ne essék, a szakember szerint szó sincs arról, hogy a légitársaságok ne lennének felkészülve a szélsőséges időjárási körülményekre. Az ilyen helyzetekkel általában egy külön csapat szokott foglalkozni. Őket egy számítógépes algoritmus segíti, ami a meteorológiai előrejelzések, illetve a légi irányítás közlése alapján ad javaslatokat a törlésre. A végső szót azonban az illetékesek mondják ki, akikre ilyenkor gyakran kellemetlen telefonbeszélgetések várnak. A legextrémebb szituációkban, mondjuk egy hatalmas hóvihar esetén ezt úgy kell elképzelni, mint egy műveleti központot – magyarázza Henry Harteveldt utazásipari elemző.
Tegyük fel, hogy egy repülőtéren a tervezett 60 járatból csak 40 indulhat el. Az érintett légitársaságok ekkor megpróbálják a legjobbat kihozni a helyzetből, vagyis megnézik, mit tehetnek annak érdekében, hogy az utasokat minél kevesebb kellemetlenség érje, és minimalizálják a cég anyagi veszteségeit is.
Ha például egy adott napon több gépük is közlekedne két desztináció között, dönthetnek úgy, hogy csökkentik a járatszámot, és a pórul járt utasokat későbbi járatokra csoportosítják át. A döntést az is befolyásolhatja, ha kiemelt fontosságú személyeket kell célba juttatni, vagy ha egy nagyobb csoport egy fontos eseményre vagy körutazásra indulna.
Késés késést szül
Mivel a gépeken jellemzően nincs túl sok szabad hely, Kurt Ebenhoch, egy nonprofit érdekképviseleti csoport utazási igazgatója szerint az időjárás miatti késések alaposan felboríthatják a menetrendet. Ha például egy gép késve érkezik, az átírhatja, hogy legközelebb hova kell mennie, ugyanis ez egy rendkívül komplikált és összetett rendszer.
A szakember hozzáteszi, bármi is történjen, a légitársaságok mindig arra törekednek, hogy a változások minél kevésbé érintsék az utasokat. Nem is érdekük, hogy töröljék a járatokat, hiszen az sok fejfájással és nem kevés költséggel jár számukra.
A légitársaságok működési filozófiája ugyanakkor eltérő lehet – jegyezte meg Harteveldt. Néhány nagyobb cégnél például az a szokás, hogy ha a járattörlés és egy nagyobb késés a két lehetőség, inkább az utóbbi mellett döntenek. A legtöbb elemző egyébként egyetért abban, hogy a légitársaságok akkor járnak el a legjobban, ha előre értesítik az utasokat a problémáról, és a lehető leghamarabb átfoglalják jegyeiket.
