A síneken állsz, oldalról jön a villamos, de táblád van a kihajtáskor

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elég idegőrlő tud lenni, amikor szabályosan közlekedsz, mégis olyan helyzet áll elő, hogy se előre, se hátra nincs menekvés a sínekről, így hirtelen szembetalálod magad egy villamossal.

Ha autóval jársz, biztosan veled is előfordult már, hogy belefutottál valamilyen váratlan közlekedési helyzetbe, amire hirtelen nem is találtál épkézláb megoldást. Mivel úgy tűnik, hogy a hasonló eseteknek se szeri, se száma, új sorozatunkban a Kreszprofesszor, azaz Pető Attila segítségével igyekszünk kibogozni a leglehetetlenebbnek tűnő szituációkat. Az autópályákon ideiglenesen bevezetett sebességkorlátozások után ezúttal a fővárosi Eötvös téren kialakult fejetlenségről lesz szó, ami komoly kihívások elé állíthatja a villamospályát keresztező autósokat.

A síneken ragadhatsz

Mielőtt még rátérünk arra, hogy mi lehet a kiút, röviden felvázoljuk, pontosan mi okozza a felfordulást. A helyszínről elsősorban azt érdemes tudnod, hogy ha a rakpart felől közelíted meg a Lánchídnál lévő Eötvös teret, akkor egy keresztező úton kell áthajtanod, ahol egy úgynevezett fedező lámpával, vagyis egy kétlencsés fényjelzőkészülékkel biztosítják a villamos áthaladását.

Gyakori, hogy az autók a síneken ragadnak
Fotó: Pető Attila

Pető Attila közlekedési szakértő, a Mosolyzóna Autósiskola alapítója és vezető oktatója szerint az ilyen lámpák alaphelyzetben sárgán villognak, ami azt jelenti, hogy veszélyes helyre kell felkészülni, de az áthaladás a síneken engedélyezett. Amikor villamos érkezik, a jelzés először folyamatos sárgára, majd pirosra vált – természetesen ilyenkor már nem szabad ráhajtani a sínekre.

A probléma abban gyökerezik, hogy a pár méterre következő kereszteződésben elsőbbségadás kötelező táblát helyeztek el, így a jelentős forgalom miatt ebből az irányból elég nehéz becsatlakozni a főútvonal forgalmába. Ennek egyenes következménye, hogy több jármű a villamospályán reked. Addig nincs is baj, amíg nem érkezik villamos. Amikor viszont igen, a feltorlódó járművek akadályozzák a villamosforgalmat.

Nem a te hibád

Pető Attila azt mondja, bármennyire is szerencsétlen a helyzet, a KRESZ előírása, miszerint „nem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt – forgalmi torlódás miatt – a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni”, csak a zöld fényjelzésre vonatkozik. Csakhogy itt nem háromlencsés lámpa működik.

Idézőjel ikon

Ezért ezen a helyen, amikor a ráhajtanak a villamossínre a vezetők, és forgalmi okból kényszerülnek megállni, az abszolút nem szabálytalan

– mutat rá összefoglaló videójában a Kreszprofesszor, aki ottjártakor több beragadó autót is látott a helyszínen.

Mi a megoldás?

A közlekedési szakértő úgy véli, természetesen az lenne a helyes, ha az autósok az áthaladás előtt mérlegelnék, átférnek-e a kérdéses útszakaszon, ugyanakkor belátja, hogy ez nem minden esetben egyszerű.

Idézőjel ikon

Egyébként a villamosvezetők elég rugalmasan kezelik a helyzetet, mintha már megszokták volna ezt a fajta forgalmi torlódást.

Pető Attila abban látná a megoldást, ha a sínek előtti kereszteződésben a villamoslámpával szinkronban működő fényjelző készüléket helyeznének el, ez azonban valószínűsíthetően a Lánchíd felől érkező forgalom jelentős feltorlódását eredményezné.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.