Vitaminbomba őszre és télre: csíráztass otthon!

Ha szeretnél elmozdulni a környezetbarát (és egészségesebb) életmód felé, sok módszer létezik arra, hogy hozzájuss a zöldség- és gyümölcsadagodhoz. A legnagyobb sikerélmény persze az, ha magad termeled meg ezeket, de hát nem mindenkinek van szép nagy kertje. Sebaj, az otthoni csíráztatáshoz nem is kell!

A Zöldbolt előadásán jártunk a Barabás Villában, ahol Tóth-Zerényi Kata üzletvezető mesélt arról, hogy milyen lehetőségei vannak annak, aki egy nagyváros közepén, kert nélkül szeretne kertészkedni.

Ó, te kis csíra

Mivel benne járunk az őszben, ezért egy olyan módszerrel kezdjük, amit az év bármelyik szakában kipróbálhatunk, ez pedig a csíráztatás. 

Mi történik?

A keményítő lebomlik, az édes íz is bizonyítja, hogy egyszerű cukrokká alakul át. Az összetett fehérjék aminosavakká hasadnak, megjelennek a nagyon értékes antioxidánsok, és feldúsulnak a vízben és zsírban oldódó (A-B- komplex, C,- D,-E,-G,-K,-U,-) vitaminok, ásványi anyagok (foszfor, magnézium, kálium, nátrium, vas, réz), és más életfontosságú enzimek, különböző biológiailag aktív anyagok. (Hogy pontosan milyen csírának milyen élettani hatásai vannak, arról itt olvashatsz!)

Miért jó?

Mert kis helyen is működik, nincs szükség talajra, hulladékmentes, minimális az eszközigény, körülbelül egy hét után lehet "aratni", ki lehet vele váltani a nem szezonális, távolról hozott növényeket, így vitaminokban gazdag táplálékhoz jutunk. 

Mire van szükség?

  • Egy csíráztató edényre, ami nem rozsdásodó anyagból készült, vagyis egy befőttesüveg is megteszi. Persze vannak direkt erre a célra készült termékek is picit drágábban, viszont ezeknél nem kell sokat bajlódni azzal, hogy megálljanak 45 fokban - merthogy ez az ideális szög a csíráztatáshoz.
  • Klórmentes vízre. Ha akarjuk, használat előtt fel is forralhatjuk.
  • Az első pár napban sötétségre, hiszen a talaj alatt sincsen fény. Jó hely lehet a konyhaszekrény belseje, de ha oda nem fér, akkor egy árnyékosabb szeglet is megteszi.
  • Csíráztatásra szánt magokra, lehetőleg ökológiai forrásból, és ne feledjük, idővel csökken a csíraképességük.
Csíráztatás otthon
Csíráztatás otthonFotó: Szécsi István / Dívány

Hogy működik?

  • Ki kell válogatni a hibás szemeket, majd át kell mosni a magokat. Arra ügyeljünk, hogy a víz ne legyen se túl meleg, se túl hideg.
  • Ha akarod, többféle magot is rakhatsz az edénybe, de fontos, hogy ezek csírázási ideje megegyezzen.
  • Öntsük fel az edényt kb. 3/4 részt vízzel, és amelyik mag úszik, azt ki kell szedni.
  • Az, hogy mennyi ideig tart a beáztatás, magfüggő, de a tasakon megtalálsz minden szükséges információt.
  • Napi kétszer át kell öblíteni a magokat. Lehetőleg egy rétegben helyezkedjenek el az edény falán. 
  • Ha meleg van a lakásban vagy ha nagyok a magok, akkor hamarabb kiszáradnak, ezért háromszor is lehet öblíteni.
  • Az aratás előtt érdemes napoztatni a növénykéket. 
  • Nyolc órának kell eltelnie az utolsó öblítés és az aratás között. Ha akarjuk, papírtörlővel felgyorsíthatjuk a folyamatot.
  • Általában 2-3 nap alatt érdemes elfogyasztani a csírákat, amiket felhasználás előtt nyilván alaposan meg kell mosni.
  • Végül, de nem utolsósorban a következő használat előtt ecetes vízzel ki kell öblíteni az üveget, majd ki kell rakni a napra száradni. 

Ha nagyobb fokozatra kapcsolnál, akkor próbálkozhatsz a mikrozöldségekkel. A folyamat annyiban különbözik a csíráztatástól, hogy tovább tart, és kell hozzá föld és fény is, ám a magról neveléssel ellentétben nem kell belenyomkodni a magokat a talajba, és locsolás helyett spriccelni kell a földet, illetve 2-3 naponta pár percre vízbe állítani. 

Mit kezdjek velük?

A csírákat és a mikrozöldségeket is felhasználhatod köretnek, levesekbe vagy salátákba is szórhatsz belőlük, valamint szendvicsekre is pakolhatsz a növénykékből.

Ajánlott olvasmányok

Ha szeretnél jobban elmélyedni a témában, akkor ajánljuk Mel Bartholomew Kertészkedés 1 négyzetméteren című könyvét, Mark M. Braunsteintől a Csírakert a konyhábant, illetve Megyeri Szabolcs blogját.

Milyen lehetőségek vannak még?

Ha van teraszunk, akkor természetesen a balkont is be lehet fogni növénytermesztéshez. Mielőtt azonban bevásárolnánk, fontos felmérni az erkély adottságait, mert nem mindegy, hogy mennyi a napsütéses órák száma, milyen a légmozgás (egy szeles helyen például jobban kiszárad a talaj) és így tovább. Ami még fontos: gondolkozz függőlegesen, ugyanis nem éppen a legjobb, ha minden egy szinten van.

Az új lakókat nevelheted magról, palántáról, fűszernövényeket pedig ugye a szupermarketekben is kapni. Mivel ezek földjében biztosan van műtrágya, hogy szépen nézzenek ki a polcokon, érdemes átültetni, ha hazaérsz velük. Fontos, hogy az átültetésnél a föld ugyanolyan magasra érjen, mint előtte. Ha úgy gondoljuk, hogy túl tömör a talaj, tőzeggel vagy homokkal lehet lazítani rajta, és a kiszáradást késleltethetjük, ha mulccsal terítjük be a talajt. 

Honnan vegyek magot?

  • magbörzék
  • Növényi Diverzitás Közpon (NöDiK)
  • Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)

Tipp: a nemzeti parkoktól szerezhetsz bioföldet, talajjavításhoz használj zeolitot, permetnek pedig jó lesz a csalánfőzet

Ha sem a panelkertészkedés, sem a csíráztatás nem vonz, akkor a közösségi kerteket tudjuk ajánlani. Igaz, nagy a túljelentkezés, de hátha van, akihez be tudsz társulni. Ha pedig egyáltalán nem akarsz "bajlódni" a növénytermesztéssel, akkor a termelői piacokról is beszerezheted a zöldségeket és gyümölcsöket. (Hogy éppen hol van ilyen, annak itt és itt nézhetsz utána). És persze ott vannak a különböző dobozrendszerek (lásd NekedTerem) és bevásárlóközösségek is.

Mustra