A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) három olyan szabályt vett sorra, melyekkel nap mint nap találkozunk, de azokat gyakran még a kereskedők is tévesen alkalmazzák.
Előfordult már, hogy vitába keveredtél egy kereskedővel, mert nem akart visszavenni egy terméket? Ha legközelebb nem szeretnél üres kézzel hazakullogni, fontos, hogy tisztában legyél legalább az alapvető fogyasztóvédelmi előírásokkal és határidőkkel. Ehhez most a FOME szakembereitől kaphatsz hathatós segítséget.
Meddig várathatnak a javítással?
Jótállás, illetve szavatosság esetén a fogyasztót, vagyis téged véd az a szabály, amely a javítás vagy a csere elvárt határidejét rögzíti. A vonatkozó rendelet egészen pontosan úgy szól, hogy a vállalkozásnak "törekednie kell" arra, hogy a műveletet legfeljebb 15 napon belül elvégezze. A bökkenő csak az, hogy a törekednie kell kifejezés viszonylag sok félreértésre ad lehetőséget.
Való igaz, hogy „gumiszabályról” van szó, de ez távolról sem jelenti azt, hogy 2-3 hónapig is türelemmel kell várnia a fogyasztónak.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rögzíti, hogy a javítást vagy a cserét – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeit kímélve kell elvégezni. Innen nézve tehát egyértelmű, hogy a 15 napos szabály nem valamiféle hozzávetőleges iránymutatás, hanem a Ptk. fenti előírásainak pontosítása.
A gyakorlatban ez azt takarja, hogy a kereskedő (vagy adott esetben a szerviz) ugyan túllépheti a határidőt, de ha 4-5 hét után sem történik érdemi előrelépés az ügyben, teljesen jogszerűen követelheted vissza a vételárat.
Webshopos elállásnál kérhetik az eredeti csomagolást is?
Több webáruház üzletszabályzatában a mai napig megtalálható az az előírás, miszerint az elállásnál a vásárló csak a bontatlan, vagy az eredeti csomagolással együtt küldheti vissza a terméket. Csakhogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által a közelmúltban megnyert közérdekű keresetben a bíróság egyértelmű kimondta, hogy
tisztességtelen az a kikötés, amely megköveteli, hogy elállás esetén a termék bontatlan, vagy bontott állapotban érkezzen vissza a webáruházhoz, de annak csomagolásával együtt.
Ilyet valójában csak a termékek szűk körénél – például zárt csomagolású higiéniai áruknál, szellemi tulajdont tartalmazó adathordozóknál – kérhet a kereskedő, hiszen a lényeg éppen az, hogy „a fogyasztó a terméket kibontva annak működéséről pontosabb ismereteket szerezhessen”.
Mindezek fényében, ha a vásárlást követően csak addig jutottál el, hogy kipróbáltad a terméket, erre hivatkozva nem utasíthatnak el. Annak, hogy az eredeti csomagolásban küldesz vissza valamit, maximum abból a szempontból lehet jelentősége, hogy a termék jó eséllyel abban szállítható a legbiztonságosabban.
Milyen esetekben kell jegyzőkönyvet felvenni?
Akár hibás ruhát vagy cipőt, akár drága műszaki cikket viszel vissza, ebben a tekintetben nincs különbség. A kereskedőnek kötelessége jegyzőkönyvet felvenni az esetről, amely tartalmazza, hogy mit kérsz – cserét, vagy a vételár visszafizetését –, és azt is, hogy milyen módon fogja a hibát orvosolni. Amennyiben ezt nem tudja azonnal közölni, a tájékoztatást 5 munkanapon belül írásban el kell eljuttatnia hozzád.
Fontos tudnivaló, hogy a kereskedő nem küldhet automatikusan a szervizbe, még úgy sem, ha a jótállási jegyen fel van tüntetve a címe. Hiába bizonygatják, hogy így gyorsabban megoldódik az ügy, ennek nem szabad bedőlni. A javítást ugyanis akkor is ugyanannyi idő alatt kell elvégezni, ha a kereskedőnél adod le a kifogásolt terméket.
„A 15 kg-nál nehezebb, illetve tömegközlekedési eszközön kézipoggyászként nem szállítható tartós fogyasztási cikkeket pedig helyben kell javítani, vagy szükség esetén a vállalkozás köteles saját költségén gondoskodni az el- és visszaszállításról"
– jegyezte meg az egyesület.
