Ha időben kapcsolsz, 15 perc sétával elűzheted a néha órákig is elhúzódó agonizálást.
Mi történik pontosan a gyomorban, amikor annyit zabálsz, hogy mozdulni is alig bírsz, és mi a teendő, ha nem hagynak békén a túlbuzgó családtagok/barátok és mégiscsak meg kell hogy mozdulj? A Lifehacker szerint van megoldás, bár azok, akik hajlamosak magukat kajakómába zabálni, valószínűleg nem fognak repesni az örömtől, ha meghallják, mi az ellenszer.
Megáll az idő
A legegyszerűbb megoldás ugyanis nagyjából így foglalható össze: mozdulj meg! Márpedig ez az a dolog, ami a legkényelmetlenebbnek tűnik, ha egyszer hátradőltél és a tonnányi étel miatt a gyomrod helyén felhúzott épületegyüttesre összpontosul a tested akadozó vérellátása. Igen, ilyenkor értelemszerűen az anyagcserefolyamatok mielőbbi beindítása érdekében az emésztőszervrendszeré lesz az elsőbbség, a végtagok és az agy vérellátása pedig lecsökken. Ráadásul a zabáláskor felszabaduló hormonok még inkább lelassítanak és elálmosítanak ilyenkor, így próbál ugyanis időt nyerni a szervezet a táplák feldolgozásához. És mivel általában a zsíros, cukros ételek, nem pedig a saláták és a zöldségek azok, amelyekből túl sokat lapátolunk be ilyenkor, a sok zsír pedig tovább lassítja ezeket a folyamatokat.
Az ellenszer
A kajakóma megszüntetéséhez egyébként 15 perces séta is elég lehet, ha az étkezés után azonnal útnak indul valaki. A gyaloglás ugyanis felgyorsítja a rengeteg étel és ételnek látszó tárgy feldolgozását, ráadásul a testmozgás során termelődő, élénkítő hormonoknak hála a fáradságérzetért felelős társaik hatása is háttérbe szorul majd. A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás mellett az emésztés tempóját kicsit felpörgető, a papajában is megtalálható enzimekkel, valamint kávéval, teával és csilivel is gyorsíthatunk az amúgy meglehetősen időigényes folyamaton.
Talpra magyar!
A nap végén az dönt tehát, hogy melyik opció tűnik kellemetlenebbnek: a csipetnyi öngyűlölettel fűszerezett magatehetetlen fetrengés, vagy az anyahajó méretű, nehezen navigálható testünk munkára bírása.
