Úgy használjuk az öblítőt, mintha nem lenne holnap

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyarok szeretik az illatos ruhát, és nem félnek ezért tenni is. Itt mindent megtudhatsz arról, hogyan mosunk mi!

Régóta gyanús nekünk, hogy a magyarok imádnak mosni, vagy legalábbis nagyon érdekeli őket minden, ami ezzel a házimunkával kapcsolatos. A Nielsen legújabb felmérése pedig megerősítette ezeket a feltételezéseket. A hajtás után elolvashatod, hogy itthon mennyi mosószer és öblítő fogyott az elmúlt egy évben, egészen pontosan 2016. augusztus és 2017. július között, és mennyi pénzt vertük el ilyen termékekre. 

Az adatokból kiderül, hogy a mosószerek közül a folyékony gél és a por állagú mosószerekből fogy a legtöbb: az előbbiből több mint 33 millió liter, míg az utóbbi, ún. hagyományos mosóporból pedig közel húszmillió kilónyi fogyott. A por alapú mosószerek népszerűsége jellemzően csökken. Ugyanakkor nagyon jönnek föl a mosókapszulák: ezek piaca értékben meghaladja a hétmilliárd forintot, ez 8 százalékos növekedés az előző évi azonos időszakhoz képest. A magyarok nyitottak az innovációra, ha a mosásról van szó: az újdonságnak számító mosókendők piaca mennyiségben 32 százalékkal nőtt. A sajátmárkás mosószerekből kevesebb fogyott a tizenkéthavi összevetésben, a teljes kategória mintegy 8 százaléka az övék.

A mosógépbe kukkantva megtudhatjuk azt is, hogy a színes ruhákra specializálódott mosószer a nagy favorit, az értékesítések valamivel több mint felét a színekre áldozzuk. Ugyanakkor a kimondottan fehér vagy fekete mosásokra kifejlesztett termékek iránt is mind nagyobb a kereslet: a magyar fogyasztók tudatosan mosnak.

Fotó: Shutterstock

Szeretjük az illatos ruhákat

A vizsgált időszakban mennyiségben hét százalékkal többet, közel negyvenmillió liter öblítőt locsoltunk ruháinkra, ez értékben hat százalékos növekedés, és összesen húszmilliárd forintot hagytunk ott az üzletekben. Jellemzően a közepes, 1 és 2 liter közötti kiszerelésekre voksolunk. Az öblítők esetében is a márkákat preferáljuk, hiszen a teljes kategóriából mindössze hat százalékot visznek el a sajátmárkás termékek.

„A mosószer régóta vezeti a háztartási vegyi áruk slágerlistáját, az öblítő pedig gyakran dobogós” – mondta Rhorer Dávid, a a Nielsen vegyi áruért felelős ügyfélkapcsolati vezetője. „Azt tapasztaljuk, hogy a magyarokat kifejezetten érdeklik az újdonságok, fogékonyak a különféle innovációkra, így a színfogó kendőkre és mosókendőkre is.”

A színfogó kendők iránt egyre nagyobb a kereslet: mennyiségben egyötödével (22%) többet vásároltak belőle a hazai kiskereskedelemben, és értékben is kétszámjegyű növekedést regisztrált a Nielsen kiskereskedelmi indexe.

Ugyanakkor szívesen teszünk be mást is a dobba: a különféle mosószeradalékok forgalma mennyiségben közel negyedével nőtt. Ezek közül a legnépszerűbbek a folyékony és a tablettás adalékok. Mosás után is szeretjük megtartani a jó illatot: az illatpárnák több mint 100 milliós piaca nyolc százalékos mennyiségi növekedést mutat tizenkéthavi összevetésben, a megelőző hasonló időszakhoz képest.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.