Szappan vagy tusfürdő? Kézműves vagy bio?

Olvasási idő kb. 4 perc

Kutatóbiológust kérdeztünk arról, miért nem tesz jót a bőrünknek akkor sem a tusfürdő, ha amúgy nem vagyunk érzékenyek rá. Eligazodtunk továbbá azon, hogy mitől natúr, bio vagy éppen kézműves egy termék.

Sokáig mániám volt a különböző illatú tusfürdők kipróbálása, de aztán elegem lett abból, hogy állandóan csúszik utánuk a bőröm, és áttértem a szappanokra. Nem mondhatnám, hogy különösebben igényes lettem volna: általában a csomagolás győzött meg választáskor. Közben eltelt olyan tíz év, és annyiféle bio- és kézműves szappant lehet ma már találni, hogy vásárló legyen a talpán, aki képes kiigazodni köztük. 

Így aztán adekvátnak tűnt, hogy a gyökerektől kezdjem az eligazodást a tusfürdők és kézműves szappanok közti különbségek felfedezésében és utánajárjak annak, mivel teszek a legjobbat a bőrömnek. Kérdéseimmel szakemberhez fordultam, Dr. Szőke Zsuzsanna kutató biológus volt segítségemre az eligazodásban, aki maga is kézműves kozmetikumok előállításával kezdett foglalkozni, miután úgy látta nagyon sok a félreértés a natúrkozmetikumok tekintetében. 

Tusfürdő vs szappanok

Elsőként az érdekelt, hogy egyáltalán megalapozott-e az a megérzésem, hogy nem vagyok elájulva a tusfürdőktől, és ha igen miért. Hamar kiderült, hogy minden a bőr savköpenyének kémhatásán múlik, aminek pH értéke 5,5, mint azt ha máshonnan nem is, a tévéreklámokból tudhatjuk. "Ha a savköpeny jól működik, akkor a bőr el tudja látni a feladatait, vagyis véd a külvilág ingerei ellen, lélegzik, kiválaszt, méregtelenít és hőszabályozást is végez. Nomármost a tusfürdők vagy folyékony szappanok pH-ja szintén 5,5, mert úgy állítják be ezeknek a termékeknek a kémhatását, hogy bőrsemlegesek legyenek" - fejti ki szakértőnk.

"Ha tusfürdőt vagy folyékony szappant használunk mosakodáskor, akkor a bőr savköpenye érintetlen marad, pont olyan lesz a tusolás végén, mint amilyen az elején volt. Úgy is szokták mondani, hogy a tusfürdő védi a savköpenyt. A gyártók meg akarnak győzni bennünket a tusfürdők használatának hasznos voltáról, a savköpeny védelmére hivatkozva. Mivel azonban a tusfürdő védi a savköpenyt, az nem képes regenerálódni, ráadásul a bennük levő nátrium-lauril-szulfát (agresszív zsíroldó hatású vegyület) miatt a bőrt extrém módon kiszárítja, amitől az viszket és húzódik. 

Ezzel szemben mint megtudtuk, a szappan kémhatása általában pH 9-10 között van, tehát mindig lúgos. Nincs olyan házi készítésű, kézműves szappan, ami savas lenne, mivel a szappan csak lúgos közegben tud működni. Ennek következményeként bármelyik olcsóbb bolti szappan már megfelelhet a minimál követelményeknek, azaz lemossa és saját anyagaiból újjáépíti a bőr savköpenyét, viszont ellentétben a kézműves szappanokkal nem hidratálja a bőrt, mivel egyáltalán nem tartalmaz glicerint (más eljárással készül, mint a kézműves, házi szappan); valamint nem pótolja a zsiradékot a bőrben, mivel nincs bennük túlzsírozás. Arról meg ne is beszéljünk, hogy rengeteg ipari szappan használ kőolajszármazékot, valamint a legkülönbözőbb tartósítószereket.

Nincs többé testápoló!!

A kézműves szappanok használatával elhagyhatja az ember a testápolót is akár (amit amúgy is a tusfürdők megjelenésével egyidőben találtak ki), hiszen mosakodás esetén a vizet és a zsiradékot is pótolja maga a szappan. 

Ezzel azonban még nincs vége a kimeríthetetlen témának, hiszen - mint a cikk elején is megemlítettük - rengeteg biokozmetikumnak hívott cucc létezik, feltehetően leginkább azért, mert a nép ugrik rá. Persze úgy, hogy fogalma sincs mi az. Nos, a dolog ott kezdődik, hogy a bio szó helyett szerencsésebb eleve a natúrkozmetikumok szót használni, ha el akarunk igazodni a kézművesek szappanok kavalkádjában.

A kozmetikumoknak is általában az összetevőktől lehet bio vagy organikus minősítést kapniuk. A natúrkozmetikumoknak három fokozata létezik: 

• a natúrkozmetikumok

• a bioösszetevőket is tartalmazó natúrkozmetikumok

• a tisztán biokozmetikumok.

Nem natúrkozmetikum az a sampon, krém vagy bármilyen más kozmetikai termék, amely a kőolajszármazékok vagy a szintetikus anyagok mellett "némi" természetes anyagot is tartalmaz. Ha egy natúrkozmetikum bioösszetevőkkel készül, akkor csillagozással kell feltüntetni, hogy melyik származik ökológiai gazdálkodásból.

Natúrkozmetikumnak ezzel szemben azt nevezzük, amely nagyrészt ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagokból készült, tehát nem tartalmaz kőolajszármazékokat, valamint előállításuk során állat- kísérleteket nem végeznek.

Biokozmetikumnak pedig csak azt nevezzük, ami olyan organikus összetevőkből készült, melyek előállítása során nem használtak műtrágyát, mesterséges permetezőszert, és a génmanipuláció is kizárt. A biokozmetikumok előállítása során fontos még, hogy állat- kísérleteket nem végeznek.

Mitől NEM bio...

A biokozmetikumok nem tartalmaznak még: etoxilált emulgeátorokat, parabén-típusú konzerválószereket, izotiazolin-származékokat tartalmazó konzerválószereket, propilén-glikolt, butilén-glikolt, mint hidratáló anyagot, petrolkémiai/ásványolaj-ipari anyagokat, alumíniumtartalmú szintetikus vegyületeket, állati eredetű glicerint, nélkülözhető töltő- és adalékanyagokat.

2001-ben vezette be Németországban a Német Gyógyászati Reformáru és Testápolószerek Gyártóinak Ipari és Kereskedelmi Szövetsége (BDIH). A BDIH az ellenőrzött természetes kozmetikumok feltételeit szabja meg. 690 összetevőt engedélyez, és a minőséget egy páratlan labor ellenőrzi. Az engedélyeket a termékre és nem a cégre adják. A logó viseléséhez a termékek 60%-nak engedélyezettnek kell lennie. Magyarországon a Biokontroll Kht. szerezte meg a kizárólagos jogot az ökológiai termesztésű biokozmetikumok minősítésére. A társaság a BDIH minősítésénél szigorúbb feltételeket szabott, ugyanis azt is előírja, hogy a felhasznált növények legalább 70%-ának biodinamikus gazdálkodásból kell származnia.

A kézműves szappanok összetétele nagyban függ attól, hogy mire használjuk. Fontos, hogy milyen olajakból és zsírokból készülnek, milyen egyéb természetes adalékokat tartalmaznak – ilyen például az orvosi szén (fekete szappan), mely a pórustisztításra zsíros, pattanásos bőrre kiváló lehet, és persze a szappanokhoz használt gyógynövényfőzet vagy macerátum pedig befolyásolja, hogy zsíros-, normál, vagy szárazbőrre ajánlják az adott készítményt.

Az illatanyagok használata is fölöttébb érdekes, ugyanis bármilyen meglepő, a natúrszappan tartalmazhat ellenőrzött, megfelelő tisztaságú-  és mennyiségű(!), a kozmetikai rendeleteknek megfelelő illóolajokat, ami azt is kellene jelentse, hogy elvileg szabályozott, kozmetikai célra fejlesztett illatolajokat vásárolnak a hivatalos készítők, mégis előfordul (a nem hivatalos készítők körében), hogy a megengedhető mennyiség többszörösét is belelocsolják az allergén reakciókat is kiváltható illóolajoknak. Ez lehet hogy elrettenti a vásárlókat, de felhívhatja a figyelmet, hogy a kézműves szappanokból is az ellenőrzött minőségűt vásárolja.

Persze natúrkozmetikumok ára sokszor elég meredek tud lenni. Ez elsősorban nemcsak a drága alapanyagoknak köszönhető, hanem annak is, hogy a kézműves szappanok mindegyike kézzel készült. Az alapanyagok pedig azért drágák, mert nem veszik igénybe az iparban használt kőolajszármazékokat, tehát érdemes elgondolkozni, hogy megéri-e ez nekünk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

maze
maze
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.