Arckrémek férfiaknak: az olcsó húsnak mégsem híg a leve

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tucatnyi hidratálókrémet vizsgáltak meg szakértők, és úgy tűnik, hogy a férfiaknak szánt termékeknél az ár nem számít. A fényvédelemre viszont (majdnem) mindenki magasról tesz.

A német Test magazin munkatársai 12 férfiaknak szánt hidratáló krémet vizsgáltak meg tüzetesen. Elöljáróban annyit, hogy mindegyik viszonylag jól teljesíti a feladatát, 9 termék jó minősítést kapott, és 6 termék az ígéreteknek megfelelően tényleg 24 órán keresztül hidratál.

Így ápolják a bőrüket a férfiak

Egy német felmérés szerint a férfiak 34 százaléka hetente legalább egyszer ken az arcára hidratáló krémet. Brigitte Rartzke, a hamburgi Hair & Makeup Company egyik oktatója szerint ez a szám egyre nő, de alapvetően a férfiak többsége a tusfürdő-dezodor-aftershave hármasát használja csak, a testápolók, arc- és kézkrémek még nem annyira népszerűek a körükben. A fiatalabbak persze szívesebben kísérleteznek, vannak, akik dekorkozmetikumokat és férfiaknak szánt körömlakkot is rendszeresen vesznek maguknak.  A szakértő megerősítette azt az állítást is, hogy nemre való tekintet nélkül, túl sokat fürdünk/tusolunk, és ha valaki reggel, a munka és az esti edzés után is beáll a kádba, akkor ne csodálkozzon, ha kiszárad a bőre, mert ilyen rövid idő alatt az nem tud regenerálódni. 

A magazinban persze szó esett arról is, hogyan is kell elképzelni egy arcápolási rituálét. A menetrendben az első helyen - értelemszerűen a borotválkozás után - az aftershave szerepel. Borotválkozás közben apró sérülések keletkeznek a bőrön, ezért arcvízek és aftershave-ek közül sokban van alkohol, nehogy ezek a pici sebek elfertőződjenek. Az érzékeny bőrű férfiaknak persze inkább a borotválkozás utáni zselék és krémek ajánlottak. Ha ez meg van, akkor egy kicsit hagyni kell hatni ezeket a készítményeket, majd jöhet a hidratálás. És itt még nincs vége a szertartásnak, a nőknek szánt hidratálókkal szemben a férfiaknak készült termékek ritkán tartalmaznak fényvédő faktort, ezért nekik különösen oda kell figyelniük arra, hogy gondokodjanak az UV-sugarak elleni küzdelemről.

Ó, és még valami. A szakáll reneszánszát éli, és nyilván sokan ragaszkodnak majd hozzá azután is, hogy egyesek szerint már kiment a divatból. De vissza az arcápoláshoz, természetesen az arcszőrzetet is ápolni kell, ahogyan az alatta lévő bőrt is. És ez nyilván nem azt jelenti, hogy valahogy a szakáll alá férkőzve próbálja valaki a hidratálókrémet eljuttatni a bőréhez, a szakállápoló olajok szerencsére tökéletesen megfelelnek erre a célra is.

A módszer és a szempontok

A magazin munkatársai a tesztben résztvevő termékeket 2016 novembere és 2017 januárja között vásárolták, az árakat 2017 áprilisában kérték be a forgalmazóktól. 

Hidratálás: Összesen 20 tesztalanyt vontak be a vizsgálatokba. Hogy az adott termék mennyire segített visszaállítani vagy megtartani a bőr víztartalmát ún. korneométerrel állapították meg. A résztvevőknek két héten keresztül kellett használniuk a krémeket, és a méréseket az első használat előtt, majd az utolsó használtat után 16 órával végezték. A kapott eredményeket egy kezeletlen bőrfelületre jellemző, valamint egy kontrollkrém értékeivel vetették össze.

Használat: A résztvevők vakon tesztelek, vagyis nem tudták, milyen terméket is kaptak kézhez pontosan. Be kellett számolniuk arról, hogy milyen könnyű eloszlatni a krémet, mennyire szívja be a bőr, hogy van-e ragacsos érzés a krémezés után és így tovább. A kiválasztott termékek egyébként nem szerepeltek olyan rosszul a tesztnek ezen a részén, csak a drogériák saját márkás termékeivel szemben voltak valamivel rosszabb tapasztalataik a tesztelőknek. 

Termékinfó és reklámígéretek: Szakértők és tesztelők értékelték a reklámígéreteket, és persze megnézték még azt is, hogy a szövegek mennyire olvashatóak és közérthetőek. Ha pedig a csomagoláson azt állt, hogy hosszú távon hidratál az adott termék, megvizsgálták, hogy valós időtartam van-e feltüntetve.

Csomagolás: A Test magazin munkatársai kíváncsiak voltak arra, hogy menyire könnyű kinyitni majd visszazárni a termékeket, és milyen könnyű kinyerni belőlük a krémet. Márkánként három-három tubust vagy flakont felhasználva megnézték azt is, hogy hogy mennyi krémet lehet kipréselni belőlük anélkül, hogy tönkretennék a csomagolást. És persze annak is utánajártak, hogy minden a szabályozásnak megfelelően fel van-e tüntetve.

Kifogásolható összetevők: A megfelelő vizsgálatokkal annak jártak utána, hogy tartalmaznak-e a termékek olyan problémásnak tartott szénhidrogén vegyületeket, mint a MOSH, a POSH és a MOAH. (Hogy ezek pontosan micsodák, arról bővebben itt olvashatsz.) Mivel ezek nem olyan zsíros állagúak, ezért nem annyira meglepő, hogy ilyen összetevőket nem találtak a krémekben.

Hőstabilitás: A termékeket 24 órán keresztül -5 °C-on tárolták, majd 10 napig 40 °C-on, ezután egy szakértő megvizsgálta, hogy történt-e bármilyen változás az eredeti állapothoz képest.

Egyéb: Ha a csomagoláson fel volt tüntetve, hogy koffeint vagy E-vitamint tartalmaz, megmérték ennek a mennyiségét. Apropó koffein, ér valamit? A Test magazin arra kérte a gyártókat, hogy tanulmányokkal igazolják, hogy az arckrémekbe szuszakolt éberség valós dolog, meg persze maguk is igyekeztek utánajárni ennek az állításnak. Ugyan készültek vizsgálatok a témában, de nem az adott repectúrákra vonatkozóan, pedig ez nyilván sokat számít.  Az mindenesetre kiderült, hogy mindegyik termék tartalmazott koffeint, amin ez fel volt tüntetve.  Vannak tulajdonságok (pl. fényvédelem, tartósítószerek), amiket nem vizsgáltak külön, hanem a tájékoztatót vagy a gyártó nyilatkozatát vették alapul az értékelésnél. Egyedül egyébként a Nivea állította azt, hogy a terméke megóv a napsugárzás káros hatásaitól. Igaz, azt nem jelezték, hogy mégis hányas faktorszámú védelemmel van ellátva a krém. 

Akár hiszed, akár nem, pontlevonás járt azért, ha valaki azt állította, hogy a terméke mentes a parabénektől. (Hello, Vichy és Biotherm) Miért? Hiszen annyiszor hallottuk már, hogy ez a tartósítószer milyen káros, mivel mellrákot vagy meddőséget okozhat. Nos, ezt egyelőre nem bizonyították egyértelműen, és több szakmai szervezet szerint ha az engedélyezett vegyületeket az engedélyezett mennyiségben tartalmazzák a krémek, akkor biztonságos a használatuk. Másrészt meg ez a kijelentés nem egyenlő ugye azzal, hogy egyáltalán nincs benne tartósítószer, bár van, aki talán ezt gondolja.  A Test magazin szerint több gyártó ráadásul olyan tartósítószerekkel helyettesíti a parabéneket, amelyeket még nem vizsgáltak meg elég alaposan, és mondjuk allergiát okozhatnak. 

Illat: Ez ugyan nem szerepelt a vizsgált szempontok között, de azért a vásárlóknak ez is fontos, és a tesztalanyoknak is volt megjegyzésük termékek illatáról. A Weleda terméke például többüknek nem nyerte el a tetszését, mert az illata nem volt elég férfias vagy egy sebkezelő krémre emlékeztette őket, és az Alverde hidratálóját is többen kritizálták. A Weelda egyébként nem titkolja, hogy nem használnak szintetikus illatanyagokat, és idővel azért hozzá lehet szokni a natúrkozmetikumok szagához is. 

1. táblázat Az ismert márkák termékei

2. táblázat - Sajátmárkás termékek

Ítélet

Öröm, boldogság, a német fogyasztóvédelmi magazin szerint ugyanis nem kell sok pénzt költeni , mert a diszkontláncok és a drogériák saját márkás termékei is elég is jól szerepeltek a teszten. Persze ha valaki a természetes alapanyagokból készült krémekre esküszik, akkor egy kicsit jobban bele kell nyúlnia a pénztárcájába, a Weleda ugyanis egy picit többe kerül, de persze messze nincs a legdrágább versenyzők között, és mégiscsak – ha szorosan is – de ez lett a befutó.