Teszt: Drágán is lehet rossz tévét venni

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Energiahatékonyságban, valamint kép- és hangminőségben sem minden az ár.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete négy gyártótól összesen 58 TV-t tesztelt laboratóriumi körülmények között. Nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetekkel együtt vizsgálták a kép- és hangminőséget, multimedia player és Smart TV funkciót, valamint azt, hogy a készülékek mennyire könnyen kezelhetőek és milyen az energiahatékonyságuk. A szomorú valóság az, hogy hiába teszteltek 60 ezer és 1 millió forint közötti tévéket, a drágaság sok szempont esetében nem jelentett jobb minőséget is, és összeségében egy készülék sem ért el 80 százaléknál magasabb értéket. 

Hogy azért valami jót is írjunk, azt eláruljuk, hogy 21 készülék viszont 70-79 százalék között teljesített, ami ugyebár nem kiváló, de nem is nevezhetjük bukásnak. Mondjuk azért jobb érzés lenne ha drágán valami kifejezetten jó tévét vehetnénk, nem pedig egy nem olyan rosszat. 

"A listát egy 1 millió forint értékű készülék vezeti, de ugyanezt a szintet hozza több 140.000 – 200.000 forintos TV is. Jó hír, hogy a készülékek nagy része energia-hatékony, és kimagasló eredményt értek el a multimédia player funkció alapján. Ezzel szemben sajnos a kép- és hangminőség szempontjából már sokkal jobban megoszlik a mezőny, ami igencsak megnehezíti a fogyasztók helyzetét, mivel sem az ár, sem a márka nem irányadó" - áll a Tudatos Vásárlók Egyesületének közleményében.

Energiahatékonyság

Laboratóriumi körülmények között mérték a készülékek energiafogyasztását normál és stand by üzemmódban, valamint értékelték a készülék éves energiafogyasztását is, napi 20 óra stand-by és 4 óra normál üzemmódot alapul véve. 11 termék legalább 4 pontot, további 42 termék pedig 3-as és 4-es közötti értéket ért el a 0-tól 5-ig terjedő skálán. Mindössze 5 termék kapott 3-nál kevesebb pontot energiahatékonyságra. Ez utóbbiak között volt 600.000 forint értékű és 130.000 forintos készülék is. Míg a kisebb képátmérőjű készülékek inkább teljesítettek jól az energiahatékonyság szempontjából, számos nagy méretű készülék is 4-nél több pontot kapott a teszten. Vagyis sem a képernyő mérete, sem az ár nem egyértelmű irányadó energiahatékonyság szempontjából, ráadásul még egy márka különböző típusai között is nagy az eltérés. Például az LG 140 cm képátmérőjű készülékei között volt olyan, amelyik mindössze 2,8 pontot, míg egy másik 4,1 pontot kapott, de árban háromszoros különbség volt a két termék között, nem az energia-hatékonyabb javára.

A kép és hangminőséggel voltak gondok

A képminőségnél laboratóriumban vizsgálták a képernyők kontrasztszintjét optimális beállítások mellett, kontraszt- és a színárnyalat változást különböző látószögnél, külső fény tükröződését a képernyőn, a mozgókép folytonosságát (gyors filmjelenetnél, kameramozgásnál) és a képernyő felhősödését. Pontvesztés elsősorban a képernyő felhősödése, az elmosódó gyors mozgókép és színkontraszt csökkenés miatt (ha nem szemből nézzük) történt. Itt a legjobb termék is csak 3,5 pontot kapott a 0-tól 5-ig terjedő skálán, 37 termék 3 pontot sem ért el.

Hangminőségnél vizsgálták a készülékeknek azt a maximális hangerejét, amelynél még nem lép fel zavaró hatás. Ezen kívül szakértők további teszteket végeztek pop és komoly zenei számokkal, illetve egy drámai jelenet lejátszásával – amelyek lefedik a TV hangok széles skáláját. Itt mindössze 3 termék kapott 4-nél több pontot, 40 termék viszont legfeljebb 3 pontot ért el.

A márka és az ár ebben az esetben sem irányadó. A kép-és hangminőség alapján legfeljebb 3 pontot elért termékek között találunk 800.000 és 130.000 forintos Sony, 500.000 és 100.000 forintos Panasonic, 580.0000 és 80.000 forintos Philips, valamint 85.000 és 265.000 forintos LG készüléket is.

A smart funkciókat is megnézték

Tesztelték a képfeltöltés sebességét, a képminőséget, a könyvtárstruktúrát, a kép-, videó- és zenelejátszást USB-ről, illetve DLNA-n keresztül. Ebből szempontból kimagaslóan jól szerepeltek a termékek: 45 TV kapott 4 vagy annál több pontot.

A Smart TV funkció tesztelése során vizsgálták a menüt, annak elrendezését, gyorsaságát, a menüben történő navigációt és személyre szabhatóságot, illetve az elérhető applikációkat. Egy készülék sem kapott 4 vagy annál több pontot, a nagy részük 2 és 4 pont közötti értéket ért el. Miközben a gyorsaság és a személyre szabhatóság tekintetében jobb eredmények születtek, a televíziók leginkább amiatt veszítettek pontot, hogy nehézkes volt a navigáció a menüben, az applikációk kezelhetősége, és az okos telefonról történő médiamegosztás.

Akkor mostmár fogalmam sincs mit vegyek

Ha éppen mostanában gondolkodsz tévévásárláson, akkor érdemes megnézni, hogyan végeztek a készülékek a teszten, hiszen ahogyan az kiderült, az ár sem feltétlenül jelenti azt, hogy az iménti szempontok alapján egy kiemelkedő készüléket kapsz. Arról viszont nem esett még szó, hogy korántsem biztos, hogy te pont azokat a funkciókat vagy méretet keresed, amik a teszt alapján jól szerepeltek, és egyébként sem érted, hogy mi mit jelent a jelöléseknél, elveszel a nagy betűhalmazokban. 

LED, ProLED, OLED

A kijelző tulajdonságaira vonatkozik a betűszavak egy része. A plazma készülékek után megjelent az LCD, mert ez sokkal energiatakarékosabb volt és nagyobb fényerőt tudott kibocsátani. Azt LCD után jött a LED, ami ennél is energiatakarékosabb és még nagyobb a fényereje, majd jöttek az olyan új technológiák, mint például az OLED, amiben már nem alkalmaznak folyadékkristályos paneleket, több ezer önállóan is vezérelhető képpontból áll, és minden egyes képpont saját fényforrással rendelkezik, ezeket külön-külön lehet világítani, így tökéletes feketét tud kibocsájtani, és végtelen kontrasztlehetőséget

Az OLED technológia mellett tette le a voksát a Philips is, de a polcokon megtalálhatod a Samsung Quantum Dot technológiájú készülékeit is, ami szintén az életteli színek visszaadásában jeleskedik. A technológiát 10 bites panelekkel kombinálva érik el, hogy élethű színeket adjon vissza a készülék. De a Sony a kicsit sem könnyen megjegyezhető Slim Backlight Drive és az X-tended Dynamic Range Pro készülékekkel is javított a kontraszton, és ők is arra mentek rá, hogy a színek tökéletesen élethűek legyenek.

HD, UHD, SUHD, 4K, HDR

Ott vannak a felbontásra vonatkozó betűszavak is. Ahogy fejlődtek a technológiák, a felbontás is fejlődött. Az SD felbontást váltotta a HD, a Full HD, majd az UHD, utóbbival akár még öt év múlva is a lehető legjobb képminőségben nézheted otthon filmeket. Az UltraHD, vagy az UHD és a 4K felbontás az gyakorlatilag egy és ugyanaz, 3840X2160 pixelt vagy apró képpontot jelöl. Minél nagyobb a felbontás annál részletesebb képet kapunk, ilyen egyszerű az egész. Illetve majdnem ilyen egyszerű, de most maradjunk az alapoknál.

A HDR technológiánál a tartalomgyártók a teljesen standard minőségű képeket próbálták feljavítani. Szélesebb színtartományt tudnak megjelenteni és visszaadni a tévék. Sokkal dinamikusabb, kontrasztosabb és fényesebb képet tudnak kibocsátani. Ez főleg a felvételi technológiától függ, hiszen ha valaki HDR-képes kamerával rögzít képet vagy videót, akkor az a kamera három képet fog rögzíteni, egy sötét egy világos és egy teljesen általános képet, ebből legvégül összerak egy olyat, ami extra kontraszttal és nagyon éles, élénk képpel rendelkezik. Ezeket a HDR képeket tudja majd a TV lejátszani. 

És hogy hova milyen tévét érdemes venni és mekkorát, arról itt írtunk részletesen. Ha megvannak a paraméterek, kinézted, hogy melyiknek a legjobb az ára és melyik végzett elől a teszten, azért még nyugodtan besétálhatsz egy boltba és szemrevételezheted, illetve azt se felejtsd el, hogy amennyiben online vásárolod, akkor nemcsak, hogy sok esetben ingyen szállítják házhoz, de 14 napig minden további indoklás nélkül elállhatsz a vásárlástól.