Fogadjunk, arra még nem gondolt, hogy a fűnyírás utáni nyesedékkel fűteni is lehet!
Komposztálni jó, ezt már elég régóta tudjuk. Előnye nemcsak az, hogy így nem kell fizetni a zöldhulladék elszállításáért, hanem az is, hogy a kert földjének tápanyagpótlása mellett akár a fűtést is meg lehet vele oldani.
Mi az a komposzt?
Szerencsére napjainkban egyre többen kezdik újra a komposztálható zöldhulladék gyűjtését és felhasználását. Lényegében arról van szó, hogy a növényi szerves anyagokat forgatjuk vissza a kertbe, amivel pénzt spórolunk, hiszen sem a szemétszállításért, sem a jó minőségű virágföldért nem kell fizetnünk.
A komposzt – sokak elképzelésével ellentétben – nem büdös, és ha a tárolója megfelelő, akkor nem is csúnya. Tény, hogy nem ez lesz a kert dísze, de nem is igazán ez a célja. Azon túl, hogy a szerves hulladékot újra lehet hasznosítani, ez a módszer a környezetnek is jót tesz, különösen akkor, ha fűtésre is használjuk.
Komposztot fűtésre?
Igen, ráadásul nem is olyan új keletű az ötlet, sokkal inkább újra felfedezésről beszélhetünk. A komposzt – tisztaságától függően – különböző hőfokon bomlik. Igen, meleget is ad, mivel a szerves anyagot lebontó baktériumok munkájuk során hőt is termelnek, amit hasznosítani lehet.
„A komposzt érése során különböző hőmérsékletűvé válik a benne élő mikroorganizmusok élettevékenysége miatt. A komposzt összerakása után – megfelelő nedvességtartalom mellett – ezek az élőlények szaporodni kezdenek, és a különböző élőlénycsoportok hatására a komposzt hőmérséklete akár 70-80°C fokra is felmelegedhet. Ezen a hőfokon már sok fertőző mikróba elpusztul, és a magvak is elvesztik a csírázási képességüket. Úgy tekinthetjük, hogy ez a folyamat nem csak átalakítja a komposztot, hanem fertőtleníti is. Ha a felmelegedési és átalakulási folyamatok kedvezően alakulnak, akkor ún. „tiszta” komposztot kapunk, ami tápanyagban dús, szemcsés szerkezetű „érett” anyag, ami gyomfertőzéstől is mentes.
Ha túl nedves a komposzt, ha a nehezen bomló anyagok túlsúlyban vannak, akkor nem éri el a komposztanyag a megfelelően magas hőfokot a csírátlanításához. Ebben az esetben a belekerülő magvak például csíraképesek maradnak, és így a komposzt földbe dolgozását követően fertőzik a földterületet.” – mondja Kálmán Kata kertészmérnök, a Kertelünk Kft. ügyvezetője.
A hő kihasználása
Ahhoz, hogy fűtésre használhassuk a kerti komposztálót, kicsit nagyobb léptékben kell gondolkodnunk: 8-12 köbméteres tároló szükséges ahhoz, hogy egy nagyjából 100 négyzetméteres ház fűtését, és használati melegvíz ellátását meg lehessen oldani. Ehhez a komposzt belsejében, csőrendszerben kell a vizet áramoltatni, melynél a komposzt külseje felől befelé áramlik a víz, majd a felmelegedett folyadékot visszavezetik a házba. A rendszerhez közvetlenül kell kötni a csöveket, így nagyjából 35-45°C-os víz jön létre, mely például padló- és falfűtésre tökéletes.
Tény, hogy a hidegebb teleken szükség lehet a fűtésrásegítésre is egy kályhával vagy cserépkályhával, de a költségeket mindenképpen lejjebb lehet nyomni a komposztkazán segítségével. Tavasszal pedig, amikor a fűtésre már nincsen szükség, a komposztálódott szerves fűtőanyagok földdé alakulnak, melyben nagyon sok a tápanyag, így a földbe forgatva a növényeknek, virágoknak, zöldségeknek is nagyon jót tesz. Az már csak hab a tortán, hogy a hagyományos fűtéssel ellentétben itt a széndioxid nem jut ki a levegőbe, fokozva az üvegházhatást, hanem átalakul, gazdagítva a talajt és a kertünket.
