Egy kicsi lakásban értelemszerűen kicsi a konyha is – ez rendben is van, aki egy- vagy másfél szobás lakásba költözik, ezzel tisztában is van. Beköltözés után azonban mégiscsak szembesül egy elég nagy problémával, méghozzá szó szerint. Ez pedig nem más, mint hogy "jó, de akkor most hová tegyem a hűtőt?!"
Kicsi a választék, külföldről rendelni drága
Hiába kínálnak a gyártók töméntelenféle hűtőt, a valódi választék ennek ellenére mégis szűkös: nem a típusokban, a színekben, vagy az újításokban, hanem a formákban. Hazánkban nagyon nehezen lehet csak a szokásos, szekrényszerű kialakítástól eltérő modelleket találni, de ha mégis, akkor is horror áron lehet csak hozzájuk jutni.
Ugyanez a helyzet a külföldi készülékekkel. A hűtő nagy, tehát már a szállítása is egy vagyon, ráadásul látatlanban kell megvenni, ami megintcsak rizikós. És akkor még nem is beszéltünk a beillesztés költségeiről, ami a jellemző, szokványos formájú és méretű daraboktól eltérő hűtő esetében szintén tetemes összeg lehet.
Kényelmetlen legyen, vagy kicsi?
A legtöbb esetben két megoldás szoktak alkalmazni. Az egyik, hogy "befér ez, ha addig élek is!" módon beszuszakolják a hűtőt az amúgy is kicsi konyhába, amivel az még zsúfoltabb lesz. Így a gép ugyan a helyén van, de a konyhai gépek, eszközök és edények számára már nem jut kellő mennyiségű tárolóhely.
A másik lehetőség, hogy a hűtő a kamrába (ha olyan szerencsés, hogy van ilyenje), rosszabb esetben a lakás másik helyiségébe kerül. Ez ugyan helytakarékos, de egyrészt ronda egy hűtő mondjuk a nappaliban, másrészt kényelmetlen már akkor is, ha csak egy szendvicset dobna össze, nemhogy egy kiadós vasárnapi főzőcskézésnél. A két megoldás közül, ha választani lehet, akkor inkább egyiket sem szeretnénk.
De akkor mit lehet tenni?
Nos, kompromisszumot kell kötni, de ettől még nem kell feladni a rendezett konyha lehetőségét és a hűtőkapacitás emberi léptékét sem. A gyártók kínálnak olyan hűtőket is, melyek alapvetően igen kicsik, így akár egy alsó szekrénybe is beépíthetőek. Ez praktikus lehet, ha nincs lehetőség a magas szekrények beépítésére, meg persze ha nem túl nagy a család, akit egy ilyen kisebb hűtő ki kell szolgáljon.
Az se rossz ötlet, hogy a konyhában úgy hozunk létre helyet, hogy valamit kipakolunk onnan, csak ne a hűtő legyen az. Ha a konyha valóban kicsi, akkor egy kis beruházással beszerezhet egy szép tálalószekrényt, ami máris jobban mutat akár a nappaliban is. Ebben pedig elférnek a tányérok, az evőeszközök, a tálak, poharak, a zárt részekben akár a kisebb konyhai kisgépek, vagy ritkábban használt edények is, és amivel elképesztően sok helyet lehet megtakarítani a konyhában – ahol így akár egy kétszárnyú hűtő is helyet kaphat.
„Ha kiszerveztük a tányérokat, poharakat egy szép tálalószekrénybe, akkor lesz annyi hely a konyhában, hogy a pult alá bekerüljön a hűtő. Pontosabban hűtők: kis konyhába ugyanis érdemes egy pult alá építhető mélyhűtőt, valamint egy szintén pult alá építhető „sima” hűtőt betervezni. Így nem kell lemondani egyik funkcióról sem, lesz elég hűtőkapacitás, és nem terheljük meg a teret robusztus, szekrény méretű készülékekkel. Ráadásként plusz pult felületet is nyerünk a két készülék fölött.
Ha mégis a nagyméretű gépre esik a választásunk, akkor lehet a gépet „álcázni” különféle dekorációkkal. Ebben az esetben akár a nappaliba is kerülhet, hiszen egy jól megválasztott dekorral a berendezés különleges darabja válhat belőle. Nyomdai szolgáltatásokkal foglalkozó cégeknél készíttethetünk egyedi, képpel ellátott „matricát”, amivel a készülék lehet akár fa hatású, akár színes, akár bármilyen motívummal, tájképpel dekorált. De át is festhetjük például krétával írható táblafestékkel, így lehet például üzenőfal mondjuk az előszobában. Ha egy tájképet választunk, akkor pedig a kép segítségével még a térélményt is megváltoztathatjuk” – tanácsolja Zsoltai Tünde lakberendező, látványtervező.
