Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
De nyugi, azt is megírjuk, hogyan javíthatja őket.
Egyre többet festünk és a festéssel együtt a hibák száma is megsokszorozódhat. Én például egy csodás átalakítást akartam megmutatni, ehelyett arról készül cikk, milyen hibákat lehet elkövetni, ha nekiáll (ki)festeni. Ezt persze nem így terveztem, de jól mutatja, hogy laikusként mennyi bosszantó hibába lehet beleesni fal- és bútorfestés során egyaránt, amiknek sok esetben csiszolás és anyázás lesz a vége.
Ami biztosan elmondható, hogy sem hidegben, sem kánikulában nem szabad festeni, legalábbis az eredmény nem lesz szívderítő. Ha a felület zsíros, koszos, poros, akkor sem lesz szép a végeredmény. Ugyanez a helyzet akkor, ha a fal vagy a bútor repedt, vagy kopott: ilyenkor először javítani kell a hibákat, majd ezután jöhet az alapozás és a festés.
Megfolyás
A festék akkor folyik meg, ha túl sokat kent fel, vagy túl sok a hígítóanyag benne. Ez elkerülhető, ha lehúzza az ecsetről vagy hengerről a felesleget, ha pedig mégis megtörtént a baj, akkor szedje vissza az ecsettel. Ha viszont csak száradás után derül ki, akkor vissza kell csiszolni a felületet és újra lekenni.
Kráteresedés
Ezek azok a kis bigyók, amelyek elveszik az egyszeri festő kedvét a munka folytatásától: a felkent festékben kis lyukak formájában, majd egyre terjedelmesebben jelennek meg. Az okuk a nem megfelelő előkészítés, azaz a festendő felületen valami olyan szennyeződés maradt, ami megakadályozza a festék terülését (ez nem egyenlő a festék habosodásával). Ha a száradás után is fennáll az állapot, csak a csiszolás marad.
Átfoltosodás
Fal esetében ez egy előző réteg átütését jelenti, bútorok vagy fa esetében általában a taninnok, azaz a csersav kiválását. A falnál lehet akár a nikotintól, akár az előző festékrétegtől is. A megoldás naná, hogy a teljes előző réteget el kell távolítsa, esetleg egy folttakaró alapozót használjon rá festés előtt.
A bútorok esetében a megoldás a sellak lehet, vagy egy erős alapozó. A sellak felhasználásáról itt olvashat bővebben.
Hólyagosodás
Ennek több oka is lehet. Okozhatja egyrészt a nem megfelelő száradás, azaz ha nedves felületre került az új réteg. Az is előfordulhat, hogy nem megfelelő a festék, amit választott. A megoldás a csiszolás és a teljes száradás kivárása, és persze mindenek előtt érdemes elolvasni, hogy biztosan megfelelő-e arra a felületre a festék, amivel próbálkozik.
Töredezés, hámlás
A festék meg tud repedni, és sajnos le is pereghet bármilyen felületről. Ennek oka a nem megfelelő tapadás. A gyenge alap nem bírja el az erős festékréteget, ezért elválnak egymástól. A megoldás az alapozó, amely az alapréteget erősíti meg, majd segít a tapadás fenntartásában. Ez lehet tapadóhíd (a Harzo és az Otex a két leggyakrabban emlegetett típus), vagy fal esetében a mélyalapozó.
Ráncosodás
A jó hír, hogy bár az emberi ráncokon csak a plasztikai sebész segíthet, a tárgyak esetében a megoldás jóval egyszerűbb. Ráncot tud okozni, ha a festéket túl gyorsan hordták fel. Vagy túl melegben kenték. Ha nem volt megfelelő a higító, amit a festékhez használtak. Ha a két réteg túl gyorsan került egymásra. De az is lehet, hogy túl gyorsan száradt meg a festék. Ha megtörtént a baj, csak a csiszolás segít, természetesen a teljes száradás után.
Csíkozódás
Elég frusztráló, ha a festék nem terül szépen, hanem csíkos marad a festett vagy mázolt tárgy (nálam például rendszeresen előfordul). Az oka lehet a bénázáson kívül a túl sűrű festék, vagy a nem megfelelő ecsetválasztás. Ezért érdemes vásárlás előtt megkérdezni, hogy milyen festékhez ajánlják az ecsetet. A festéket pedig hígítsa fel egy kicsit, de tényleg csak kicsit, különben ugorhat vissza a Megfolyás című ponthoz.
Sablon vagy maszkolószalag aláfolyás
Ez a legfrusztrálóbb hiba megítélésem szerint: megvan a drága sablon, ki van találva a minta, és akkor aláfolyik!! Baromi dühítő, és csak az újrakenés segít a dolgon. A megoldás egyrészt a minőségi maszkolószalag használata: olyat érdemes választani, ami 100 százalékosan ragad. A sablon esetében is tökéletesen kell tapadnia az alapfelületre, enélkül tuti a bukás. Létezik sablonragasztó spray (öntapadó ragasztó spray néven is érdemes keresni), ami pont abban segít, hogy a sablon tényleg tökéletesen a felülethez tapadjon. Mindezek mellett a festés módja sem mindegy: legjobb egy kerek szivacsecset, amivel pont annyi festéket tud tunkolni a sablonra, amennyire szükség van. Inkább ismételje kétszer-háromszor a festést, mint egyszer legyen túl sok. Persze lehet hengerrel is végezni a mintázást, csak jól le kell húzni róla a festéket. A maszkolószalagnál pedig a biztos tapadás a legfontosabb: jól nyomja rá a kitakarandó felületre, és ne legyen nagyon folyékony a festék, mert akkor még így is alászivárog.
