Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Szondi utcai stúdió műhely és bolt egyben, amely végre túlmutat a vintage boltokon.
Kele Sára és Markó Barbara úgy döntöttek, nyitnak egy boltot a Szondi utcában. Ez alapvetően még nem lenne annyira izgalmas történet, de ők egy vintage boltot nyitottak. Gondoltam én, ám hamar kiderült, a furcsa hely nem is bolt, hanem inkább egy kreatív stúdió. A Studio Fabrika a Facebook-oldalukon olvasható önmeghatározás szerint "vintage furniture + magic", ennek megfelelően tele van székekkel, asztalokkal, lámpákkal és mindenféle kevésbé ismert kisbútorral, melyekhez nagy merészséggel nyúltak hozzá. Ezért is lehet például rózsaszín és kék egy egykori bárszekrényke.
Mi ez a hely, design használt bútorbolt?
Ezt hogyan kell elképzelni? Vegyünk mondjuk egy rossz állapotú széket...
..vagy a széknek egy darabját.
Ok, akkor egy darabot. Mi történik vele?
Megpróbáljuk megérteni a tárgyat, hogyan működött, megvizsgáljuk a jeleit annak, hogy mi történt vele, megnézzük az eredeti funkcióját, a szerkezetét, hogy hogyan lehetne kényelmes és szerethető. Megpróbáljuk kiemelni azokat a vonásokat, amiket nagyon szeretünk. Magát a felújítási munkát restaurátor kollégáink végzik, a textileket Sári tervezi.
Visszakanyarodva az öreg székhez, amit megvettetek, mi történik vele?
Nagyon sokat beszélgetünk róla, elkezdődik egy diskurzus, hogy mit szeretünk rajta, mit lehet vele kezdeni. Én vagyok az (Sári - a szerk.), aki addig rajzolja a terveket, amég nem rajongunk érte. Legyen új lába, nézzünk kárpitot stb. Ez olyan, mint egy új tárgy tervezése. Mindig egyedi, nem lehet egy általános szabályt, receptet mondani. Két restaurátorral dolgozunk folyamatosan, és más mestereket is bevonunk, akire épp szükségünk van. Nem konkrét festmények kerülnek a bútorokra, a kézzel festett vásznakat digitalizáljuk, majd hőnyomással kerülnek az anyagokra. Mi csak olyan bútorszöveteket használunk, amelyeknek nagy a kopásállósága, tisztíthatóak.
Nagyon fontos mindkettőnknek, hogy amellett, hogy izgalmas darabokat készítsünk, funkcionális maradjon minden. Megpróbáljuk elvinni ezeket a tárgyakat működésük maximumáig, amit ki lehet belőlük hozni, hogy minden betöltse az eredeti funkcióját. Sőt akár jobban is. Egy tárgy szorosan összekapcsolódik a térrel és a használójával, ezért is szeretünk terekben gondolkodni, szívesen dolgozunk együtt belsőépítészekkel is. Ezért is mondta Barbi, hogy nem egy bolt vagyunk, hanem egy kreatív stúdió, ahol teljesen rugalmasak vagyunk a feladathoz mérten.
Nagyon finom a tapintása ennek a széknek. Lecsiszoltátok és olajoztátok?
Képzeld, itt visszatértünk az eredetihez, a hatvanas években a dán bútorokat többnyire nem lakkozták, hanem később, másodlagos felújításban került rájuk a sok mesterséges anyag. A természetes olajok és viaszok hozzánk is közelebb álló anyagok, és nem is mérgezőek.
A funkciók is megváltoznak ezáltal?
Itt van egy bárszekrény vagy varróasztal, amelyek ma már más funkcióval bírnak. Csináltunk nemrég egy íróasztalt is, melynek teljes üveg írólapja volt, mi megtartottunk belőle egy rész üveget, és kiegészítettük két rész fával. Azért hagytuk meg az üveg részletet, mert ma is fontos, hogy le tudj valahol rakni egy poharat anélkül, hogy aggódnál a nyomok miatt, vagy ne forrósodjon fel a laptopod. Egyszóval ezeknek a tárgyaknak változik a funkciója, és mi igyekszünk a mai elvárásokhoz igazítani a bútorokat.
Ha meghallom, hogy valami egyedi, akkor rögtön az jut eszembe, hogy ez a dolog nagyon drága lesz.
Sajnos nem tudunk ikeás árakon egyedi tárgyakat kínálni, de igyekszünk benne maradni a felső középkategóriában. Az árakban a befektetett munka és idő tükröződik, minden ár fenn van a webshopban. Magas minőségre törekszünk, szeretnénk nagyon tartós tárgyakat létrehozni. Azt szeretnék, ami régen volt, amikor az emberek vettek egy széket, és 40 évig ragaszkodtak hozzá. Ezzel a szemlélettel már nem annyira vészes az ára. Akkor drága, ha az ember két évente lecseréli, ahogy az ikeás székeit, mert összetörik, vagy mert megunja.
Szeretem az Ikeát, és nem akarom bántani, mert az is jó valamire, ahogy jól esik néha egy sajtburgert is megenni. De az nagyon ijesztő, hogy az emberek milyen hamar eldobják a bútorokat, és hogy ez milyen magas környezetterheléssel jár. Azt szeretnénk elérni, hogy amit tőlünk megvesznek az emberek, azt akát több évtizedig is használják. Pont azért vesszük ennyi szeretettel körbe a tárgyakat, mert szeretnénk ezt a kötődést átadni, ami miatt majd az emberek nem engedik el két év múlva tárgyaikat, mert értékes lesz számukra. Ez az egész, hogy megmentünk tárgyakat, annak ez az egyik fő motiváló ereje, hogy ne szeméttel rakjuk tele a világot. Figyeljünk oda arra, hogy ami van, és ami menthető, azt mentsük meg. Ezek tényleg fantasztikus tárgyak, melyek nem azért lesznek fantasztikusak, mert megcsináljuk őket: mi csak megmutatjuk a bennük rejlő maximumot, azaz hogy mi történik, ha maivá változtatjuk őket.
Hol találjátok meg ezeket a bútorokat?
Nem egyetlen kincsesbánya a lelőhelyünk, sok forrásból dolgozunk. Sokat vásárolunk interneten itthonról és külföldről egyaránt, és mivel nagyon kevés helyünk van, ezért csak azokat vesszük meg, amik igazán szerethetőek.
Mi az ami a legnagyobb átalakításon esett át? Amit esetleg nem ismernék meg?
Mindent felismernél, csak elszomorodnál, hogy gyakran milyen sanyarú sorsú darabokról volt szó. Például ezeket az íves székeket darabokban vettünk meg, csavarok nélkül, lepattant furnérokkal.
Van olyan tárgy, amit már nem érdemes megmenteni?
Van egy olyan szék, amely pont átesett azon a határon, hogy pont nem érte már meg megjavítani. Ez egy nagyon híres dán szék nagyon profi magyar korabeli kópiája volt, most szét van szedve és azt várja, hogy egyszer valami hősies lény megcsinálja azokat a bonyolult elemeket, amelyek hiányoznak róla. Az érzelmek néha elborítanak, és meg akarjuk menteni őket.
A helyiség sem egy átlagos boltot idéz..
Ezt a műhelyet nagyrészt külső segítség nélkül, a barátainkkal építettük át, olyanra alakítottuk, amilyen a Fabrika maga. Egy tipikus XIX. századi ház üzlethelyisége volt, amit az MTA a '60-as években átalakított műhellyé. Mindent megmentettünk és hangsúlyossá tettünk az elmúlt korokból, amit szeretünk, például százötven éves téglákat, vagy a kopolit üvegfalakat, amit sehol nem pusztítottunk el, legfeljebb áthelyeztük máshová. A vasbeton oszlopokat sem rejtettük el, mert finoman ipari jelleget sugároznak. Ugyanezért nem szereltük le a régi szellőző tekervényes csöveit, és sok apróságot megtartottunk - akárcsak a tárgyaknál, itt is megfigyeltük a teret, és nagyon sok figyelemmel és szeretettel alakítottuk át. A környék is nagyon kedves, jól érezzük magunkat a Diplomatanegyed és az Andrássy út szomszédságában.
A Fabrika műhely alapítói
Kele Sára formatervező, szabadúszóként dolgozott tíz éven át. Változatos csapatstruktúrákban, helyszíneken, a lámpáktól a grafikáig, a biciklitől a bútorokig rengeteg csodás tárgy került ki a keze alól. Számos kiállításon is részt vett itthon és külföldön, Izraeltől Londonig.
Markó Barbara a MOMÉ-n végzett designelmélet szakon. Többek közt a HG.hu és az Octogon építészeti magazin szerkesztőjeként dolgozott, több éven át vezetett designról szóló rádióműsort, de az elmúlt években a Möbelkunst nevű bútorbolt üzletvezetőjeként találkozhattunk vele. Hat éve, egy interjú során ismerkedtek meg, a Fabrika ötlete egy évvel ezelőtt pattant ki a fejükből.
