Az az elmebeteg ötletem támadt, hogy szétstencilezem az új teraszom. Az eredmény vicces, kattintson!
Lett ugye nekem egy csodás teraszom, melynek megújulásáról cikkben is megemlékeztem. Akkor műfű került a teraszra, ám úgy éreztem, szívesen kipróbálnám a beton festését is. Vannak jó példák előttem, itt van például Wein Krisztina, tehát nem én vagyok a helyi éceszgéber. A betonfestékek azonban nem olcsóak, főleg ha az ember esetlegesen több szín felhasználásával még művészkedne is egy kicsit. A Héra és a Tikkurila árai igen magasak, így roppant bevállalósként egy sosem hallott márkát, egy Hemmax Cool nevű festéket választottam, ami gyanúsan olcsó volt, mert egy liter mindössze 1500 forintba került, és azt ígérte, ezzel 8-10 négyzetmétert is lekenhetek.
Persze nem volt elég annyira, kb a felét sikerült befesteni vele, de ezt betudom annak, hogy valószínűleg alapozót is kellett volna használni, amely megakadályozta volna, hogy a beton felcuppantsa a festéket. Mivel jelen esetben viszonylag friss betonról volt szó, mely még szívja a vizet, ezért nem ártott volna..
Természetesen, mivel rendelés alapján kaptam a festéket,és utálok várni ezért egy szintén vizes, diszperziós Akropol lábazatfestéket vettem (2 kg volt 3000 Ft), rögtön fehérben és feketében. Ezt már ecset helyett hengerrel kentem - ég és föld a különbség.
A két réteg után jöhetett a művészkedés, ami persze baromira nem olyan, mint ahogy azt a DIY bloggerek előadják. Nemhogy szexi nem voltam a kenegetés közben, nem sütöttem-főztem közben a családnak háromfogásos vacsorát, ezek helyett az életemért küzdve anyáztam, hogy miért is találtam ki ezt a sablonozást.
A sablon egyébként külön megér egy misét. Vannak ugye azok a cégek, akik tényleg szép termékeket dobnak piacra, mint a Paginagaléria, vagy a Dekorlabor, de nekem ezek nem fértek bele a büdzsémbe. Találtam viszont a Szimaműhelyt, akik legyártották az általam elképzelt mintát, mindegy 60 százalékkal olcsóbban. A még ráérősebbek rendelhetnek Kínából, nekem erre nem volt időm.
A munka neheze most jött, ugyanis el kellett kezdeni stencilezni, ami – mint kiderült – kíván némi tudást. Amikor ecsetet használtam katasztrofális lett a végeredmény. Amikor hengert, akkor is. Ám aztán jött a megoldás: a félbevágott mosogatószivacsot bele kell mártani a festékbe, majd jól le kell róla húzni a festéket, hogy csak egy kevés maradjon rajta.
Aztán el kell kezdeni tunkolni a sablont vele, hogy megfelelően átüssön, de azért ne folyjon szét. Ez azért nehéz, mert a beton ritkán egyenletes teljesen, legalábbis ha nem csiszolt betonról van szó. Mutatnám, hogy hogyan csinálják ezt a profik, velem ellentétben, aki nem ragasztotta le (egyébként létezik stencil ragasztó spray is, de úgy ítéltem meg, ez a betonon nem működne). Ennek ellenére nem bántam, hogy belevágtam, végül is, ha mégsem vállalnám a látványt, még mindig megvan a kedvenc műfüvem.
