Az erkélyen nem csak a kis cserepes növények kaphatnak helyet. Mindent a futónövényekről, amikkel a terasza egy botanikus kerttel vetekedhet.
A lakások egyik legkedveltebb, és pihenésre talán leginkább alkalmas helyszíne az erkély, ami szép, egészséges, buja növényzettel díszíthető a legkönnyebben. Erre kiválóak például a futónövények, de fontos tudni, melyeket lehet vagy érdemes közülük a balkonon nevelni.
Az erkély és a futónövények
Ha valaki olyan szerencsés, hogy kertje és önálló háza van, akkor a futónövények nem jelentenek különösebb odafigyelést. Lakások esetében azonban más a helyzet: a növények számára ugyanis nincs éles határ a saját és a szomszéd erkélye, fala, ablaka, miegymása között. A növekedésük így folyamatos ellenőrzést és karbantartást igényel, és érdemes ilyenkor a kifejezetten agresszív, gyors terjedésű fajokat kerülnie.
„Ártatlan kis cserepes cserjeként viszi haza a vadszőlőt (Parthenocissus) aztán rendkívül gyorsan, akár 20 méterre is elvándorol, mindent beterít, még akkor is, ha nem gondozza. Tapadókorongokkal kúszó cserje, azaz megmássza a falat, megtapad még a simára csiszolt, kemény kő felületeken is. Termései szeptembertől novemberig érnek, de ezek nem annyira jellegzetesek, sokkal inkább az ősszel vörösre színeződő levelei, évente akár méterekre nyúló szárai. Falak, pergolák, kerítsétek befuttatására alkalmas, a kevésbé napos helyeket kedveli, és ha egyszer megindult, akkor gyakorlatilag kiirthatatlan.
A borostyán (Hedera) egy fokkal nemesebb növény. Vannak mélyzöld és tarka levelű fajtái is. A vadszőlőhöz hasonlóan felkúszik, megtapad mindenen, de népszerű talajtakaró növény, a nehezen gondozható helyeken. Gyakorlatilag bárhova ültethető, szétterjed és a kíváncsi léggyökerei előbb-utóbb tápanyagra lelnek.
A Dél-Amerikából származó golgotavirág (Passiflora) kacsokkal kapaszkodó cserje. Sokkal kezelhetőbb, mint az előbbiek, mivel 3-4 méteresnél hosszabbra biztosan nem nő, így balkonokra is ideális. A virága egészen fantasztikusan néz ki, mint egy szem írisze, méghozzá kék, lila, piros színekben. Támasztékra futtatva látványos térhatároló lehet, nyáron szabadban tartható, ha rendszeresen locsolja és sok napfényt tud biztosítani neki. Ha dús virágokat akar, érdemes ilyenkor is metszeni, majd télen hűvös (5-10 fok) helyen teleltessük.
A klematisz (vagy nagyvirágú iszalag) is elsősorban a virágaival hódít. Ha van elég tápanyag a földben - lehet akár palánta földbe is ültetni -, akkor egészen kevés locsolást és árnyékos helyet is rengeteg virággal hálál meg. Korántsem olyan intenzív fajta, mint az előbb felsoroltak, alig egy méteresre nő meg, de a virágai olyan kék, lila, bordó árnyalatokban pompáznak, hogy a kertészetekben a csodájára járnak. Védett helyen, betakarva ráadásul kint is áttelel” – ajánl pár ideális terasznövényt Boross Dávid, az Oázis Kertészet munkatársa.
Hova fusson?
A futó- és kúszónövények szépsége éppen abból a tulajdonságukból fakad, ami a legtöbb bosszúságot is okozza, vagyis a terjedésükből. Ha nem figyel oda, akkor a vakolat is könnyen áldozatul eshet a növények kapaszkodásának, de ha előre gondolkozik, akkor támasztékokkal ezt is megoldhatja.
Pályázzon erkélyszépítésre!
Nincs kedve, ideje, pénze átalakítani az erkélyt? Kattintson, és induljon el pályázatunkon, ahol erkélyszépítést nyerhet!"
„Vannak tapadókorongos, léggyökeres és kacsos kúszónövények. Ez egyben a "mászási képességük" rangsora is. A tapadókorongok, még az üvegen is rögzítik a növényt, a léggyökereknek kisebb résekre, érdes felületekre van szükségük, a kacsok pedig a kerítéseken, támasztó rendszereken tudnak felfele haladni. Ha azt szeretné, hogy irányítottan növekedjen a kúszónövény, akkor érdemes bambuszkaróval, madzaggal, igazgatni. Ha a cél az, hogy egy egész falfelületet takarjon be, akkor az előbbiekből alkothat egy hálós felületet is, a növény friss hajtásait pedig kézzel felakasztgathatja a kihagyott helyekre. Komoly, fa apácarácsra akkor van szükség, ha például a szomszédot fal, kerítés hiányában szeretnénk szeparálni. Ilyenkor arra is gondoljunk, hogy nem a növény - jelentéktelen - súlya, hanem a szél a legfőbb erőhatás” - teszi hozzá a szakértő.
