Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vásárlók egyre inkább kerülik a nem természetes ízfokozókat és tudatosabban választanak nassolnivalót.
Egy nemzetközi snackpiaci felmérésből az derült ki, hogy a vásárlók egyre kevésbé szeretik a mesterséges színezékkel, tartósítószerrel készült termékeket. A fogyasztók hármnegyede ma már természetes ízeket és összetevőket keres, ami még a kalória-, só- és cukortartalomnál is fontosabb kritérium. 2014-ben a világ szinte minden pontján az édességek voltak a legnépszerűbb snackek, kivéve Észak-Amerikát, ahol a sós rágcsálnivalók vezetik a listát - derül ki az Intersnack közleményéből.
Vissza a természet(es)hez
A kutatásból az is kiderült, hogy a főétkezések közötti nassolások is egyre tudatossabbak. A vásárlók a snackek közül is azokat a termékeket keresik inkább, amelyek természetes alapanyagokból készülnek, és nem tartalmaznak mesterséges adalékokat. A fogyasztók fele a színezékek után a génkezelt alapanyagoktól és az ízfokozóktól tart legjobban, az alacsony szénhidrát- és sótartalom pedig a válaszadók harmadának fontos. A természetesség iránti igény főleg a gyerekek által fogyasztott snackeknél szempont.
Ízlések és kontinensek
A vezető snack szerte a világon a csokoládé, de a kontinensek íztérképe korántsem egyforma. Európa és Latin-Amerika egyértelműen édesszájú, a déli kontinensen viszont csoki helyett a sütemények fogynak a legjobban. Európában a bolti édességek a népszerűek, ezekből 47 milliárd dollár értékben vesznek a vásárlók. A sós snackekből csak fele ennyi fogyott, így ezek a harmadik helyen állnak csak, míg Ázsiában a szárított zöldséges ropogtatnivalók a legnépszerűbbek. „Magyarország is beáll az európai trend mögé, mi is inkább édesszájúak vagyunk, de egyre népszerűbbek a mixek, melyek a szárított gyümölcsök mellett tartalmaznak sós olajos magvakat is” – tette hozzá Szabó Gábor, az Intersnack piackutatási vezetője.
Nagyon megy a mogyoró
Kérdéses, hogy a népegészségügyi termékadó 2011-es bevezetését követő zuhanást 2014-ben valóban sikerült-e megállítani a magyar piacon, vagy csak a labdarúgó világbajnokság által keltett keresletnek köszönhető, hogy a fogyasztás az idén nem csökkent. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nőtt volna a magyar piac, csupán csak azt, hogy nem zuhant tovább. Ezzel párhuzamosan az európai sós snack piac az elmúlt évben 2,9%-kal bővült, a legnagyobb mértékben – 4,6%-kal - a magvak fogyasztása nőtt. A ropik, perecek, krékerek a többi snackféleségtől kissé lemaradva csak 1,9%-kal voltak népszerűbbek, mint az előző évben. Ha pedig a kemencében sült, kizárólag természetes összetevőkből készült, sócsökkentett termékeket is figyelembe vesszük, akkor itt egyenesen 20%-os bővülésről beszélhetünk, amely messze meghaladja a teljes chipspiac 2,4%-os növekedését.A 3,6 kg-os európai átlagtól lényegesen elmarad a 2,4 kg-os egy főre jutó magyar snackfogyasztás, nálunk kevesebb sós snacket csak a románok, bolgárok és a baltiak esznek.
