Nincs cukibb a bébi robotpingvinnél

Olvasási idő kb. 2 perc

A Strasbourgi Egyetem kutatói egy kamu-fiókát küldtek egy antarktiszi császárpingvin kolóniába. Íme a fogadtatás!

Nature Methods néven futó folyóirat a napokban hozta le a Strasbourgi Egyetem munkatársa, Yvon Le Maho legfrissebb kutatási eredményeit, melyet az általa vezetett csoporttal közösen készített a király- és császárpingvinek valamint az elefántfókák viselkedéséről illetve szívműködéseiről – írja az Antarktisz Adélie Land nevű területén végzett kísérletről a Huffingtonpost.com. Ezen a francia tulajdonban lévő birtokon található egyébként a Dumont d'Urville kutatóállomás is, és itt forgatták a Pingvinek vándorlása című természetfilmet is 2005-ben. A kattintás után videón is megnézheti, hogyan reagáltak a félénk császárpingvinek a közéjük férkőző robot-pingvingyerekre!

Az év egyik legszerethetőbb képe
Fotó: Nature.com

„ A jobb tudományos eredmények érdekében használtunk robot állatot. Igazi kihívás volt olyan terepjárót felépíteni, ami strapabíró, vízálló és a tengerparti sós és homokos talajon is képes közlekedni” – mondja Yvon Le Maho, aki 200 méter távolságból figyelte, hogyan reagálnak a pingvinek a szokatlan külsejű bébipingvinre. Az érdekes kísérlet elsőre nem volt teljes siker, a négykerekű robot először inkább elijesztette a rendkívül félénk pingvineket, de végül az ötödik nekifutásra fel tudták venni velük a kapcsolatot, akik egy trombitálásra emlékeztető üdvözlő hanggal köszöntötték a közéjük férkőzött kamupingvint.

„Ezzel egy új kutatási területre sikerült belépnünk. A robotpingvin segítségével sokkal egyszerűbben tanulmányozhatjuk, hogyan és milyen kolóniákban élnek a császárpingvinek. Emberként sajnos nem tudunk elvegyülni a kolóniában, mivel túlságosan nagy zűrzavart okoznánk. A robotpingvinnel viszont egyszerűen tanulmányozhatjuk és vizsgálhatjuk a kolónia működését” – magyarázza a kutatás jelentőségét Le Maho, aki már további kísérleteken töri fejét: legközelebb azt szeretné közelebbről megvizsgálni, hogy milyen hatással van a pingvinekre az éghajlatváltozás. A robotok egyébként más típusú állatoknál és más környezetben is bevethetőek világszerte.

A nemzetközi kutatókból és filmesekből álló csapat vezetője szerint emberekkel kivitelezhetetlen lett volna a kísérlet, mivel az állatok elmenekülnek, ha túl közel mennek hozzájuk. Ez ráadásul azzal jár, hogy megemelkedik a pulzusszámuk, és a kutatók így hamis adatokat kapnak, mikor a szívfunkcióikat és egészségi állapotukat vizsgálják. Le Maho elmélete bevált, a felnőtt császárpingvinek valóban fiókának nézték a távirányítós pingvint, olyannyira, hogy még énekeltek is neki – amire sajnos nem kaptak választ a robottól, de a kutatók a jövőben hanggal is felturbózzák majd. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.