A magyar írószervezet több mint nyolcvan éves történetében Rácz Zsuzsa az első nő, akit a vezetőségbe választottak. A már védjeggyé vált Terézanyu karakter megalkotójának felkérésével a szervezet fiatalítani szeretne.
Új elnököt és főtitkárt választott az írószervezetként működő P.E. N Club novemberi tisztújtó közgyűlésén. Közel tíz év P. E.N elnökség után lemondott tisztségéről Görgey Gábor író, színműíró.
Új elnöknek az eddigi ügyvezető alelnököt, Sumonyi Zoltán írót, költőt, főtitkárnak pedig Rácz Zsuzsa írót, újságírót választotta a szervezet.
Fiatalítani szeretnének
A védjeggyé vált Terézanyu karakter megalkotója, Rácz Zsuzsa az első női főtitkár a magyar szervezet 83 éves történetében.
A szervezet megerősített tisztségében az eddigi alelnököket: Petőcz Andrást, Temesi Ferencet, Tolvaly Ferencet és Turczi Istvánt, Görgey Gábort pedig a P. E. N hagyományaihoz híven örökös, tiszteletbeli elnöknek választották. A P.E. N új vezetésének feladata elsősorban a szervezet fiatalítása lesz.
Oldani az írással együttjáró magányt
A világ egyetlen, írókat tömörítő szövetségét, a P.E. N Club-ot 1921- ben hozta létre egy angol írónő, Catherine Amy Dawson Scott. Ma a PEN Club a világ 102 országában 144 központtal van jelen.
Az elnöknő célja az volt, hogy a klubban találkozhassanak egymással már befutott és még kezdő írók, együtt gondolkodhassanak az irodalom népszerűsítési lehetőségein, és mindenekelőtt oldják az írással járó magányt.
Mrs Dawson Scott kezdeményezése értő közönségre talált, John Galsworthy (Forsyte Saga c. regényéért 1932-ben Nobel- díjjal kitüntettet író) mellé állt, és elnökletével 1923-ban már meg is rendezték Londonban a P.E.N első nemzetközi konferenciáját.
A világháború közeledésével a P. E. N mindekori küldetése kibővült: már nem csupán az irodalom népszerűsítése, hanem a béke megőrzése, a nemzetek közötti párbeszéd elősegítése és a véleményszabadság védelme lett.
A magyar történet
A P. E. N története hazánkban is izgalmas: 1927-ben alakult, Germanus Gyula Londonból hozott tapasztalatai alapján, tagjai elsősorban a Nyugat műhelyéből kerültek ki.
1930-ban Kosztolányi Dezső lett az elnöke, és 1932-ben Magyarországot érte a megtiszteltetés, hogy a PEN 10. világkonferenciáját rendezhette, ( ezen a konferencián javasolja Karinthy Frigyes, hogy a szervezet egységes nyelve legyen az eszperantó) 1935 -ben pedig a magyar PEN Club meghívására érkezett Budapestre Thomas Mann.
A magyar PEN élete viszontagságossá vált a második világháború alatt, a vész múltával újra építkezésbe kezdett. 1990-ben Konrád Györgyöt írót választják a PEN nemzetközi elnökének, mely tisztséget 3 éven át tölti be.
A rendszerváltás utáni időszakban a P. E. N elsősorban a demokratizálódó társadalom és az irodalom átalakuló kapcsolatával foglalkozott, nagy teret adva a szomszédos országokkal való kulturális kapcsolatok ápolásának. AZ EU csatlakozás után pedig a fordítás, a nemzeti nyelvek megőrzése és a kis nemzetek nyelvi elszigeteltségének oldása kerültek a figyelem középpontjába.
