Kakaós-kalácsos reggeli, a Kentaur kertje és Ványa bácsi titkai

Olvasási idő kb. 3 perc

A hétvégén gyerekprogramokban, gasztronómiai élvezetekben és színházi izgalmakban sem lesz hiány. A Tűzraktér kakaós-kalácsos reggelivel és sok-sok játékkal várja a legkisebbeket, Nagytétényben a Kentaur kertjét fedezhetjük fel, míg a Mezőgazdasági Múzeum a gabona gasztronómiai előnyeit mutatja meg. Programajánló.

A Tűzraktér igazi rosszcsont gyerekeknek való évadnyitó gyereknappal indít szeptember 26-án. A rendezvény címe – Tűzraktér Évadnyitó Gyereknap, azaz TÉGY – már önmagában előrevetíti, hogy aktív gyerkőcökre számítanak, akik nyugodtan elvihetik a szüleiket is, hogy azért ők se maradjanak ki a jóból. Indításképp egy kiadós kakaós-kalácsos reggeli vár mindenkit, majd TÉGY Tündér reggeli tréningjével kezdődhet a nap.

Lesz itt minden 9-től fél 6-ig, mi szem-szájnak ingere: előadás, játszóház, zene, cirkusz, tombola, „wörksop”, a nap pedig egy nagy közös akcióval zárul. Azok a gyerekek, akik a TÉGY-beli élményeikez lerajzolják és beküldik, vagy beviszik a Tűzraktérbe, az ott alkotó képzőművészektől jelképes, egyszeri ajándékot kapnak, a legjobb 3 alkotó pedig „külön-érdem-pleccccsniben” részesül.

Móka és kacagás a Kentaur kertjében

Szeptember 25-26-án Nagytétényben is izgalmas kalandokban lehet része kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az Ókori víg napok a Kentaur kertjében című esemény keretében a Nagytétényi Kastélymúzeum parkja „illatos, életteli római kertté”, a „Szerelmes Kentaur” szobor kertjévé alakul át, ahol sok mindent megtudhatunk a római fürdőkultúráról, szépségápolásról és gyógyításról.

A kastélyparkból a 80-as években elvitt Kentaur szobrot a Nagytétényi Kastély Közalapítvány támogatásával még 2005-ben sikerült visszaállítani, és az sem utolsó szempont, hogy a kastélymúzeum szomszédságában található a római kori erődítmény, Campona. A kétnapos rendezvényen az előadások és tárlatvezetések mellett 10-18 óráig ókori mesterségbemutatók, kézműves vásár, római kori, mitológiai, illetve óriási méretű táblajátékok, méz-, gyógynövény- és illatos fűszervásár várja a betérőket.

Éljen a gabona!

Ugyancsak 25-én a Mezőgazdasági Múzeum Családi gasztro-napok sorozatának következő állomására is ellátogathatunk: ezúttal a gabona kerül fókuszba. A 11 órakor kezdődő Gabona-nap a gabonafélék gazdag és változatos felhasználási módjait mutatja be a családoknak. Megkóstolhatjuk a cukor nélkül is mézédes csíramálét, amely tápláló és vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdag, finom íze mellett pedig számos betegség ellenszereként is használható. De lesz itt még búzafűlé, búzacsíra, kölessör, ciberelé, sőt, a helyszínen készített kásafélékkel, illetve számos különleges péksüteménnyel, például a tönkölymuffinnal is megismerkedhetünk.

Jean Valjeannal Kecskeméten, Ványa bácsival a Vígben találkozhatunk

Szeptember 24-étől Korcsmáros György rendezésében látható a kecskeméti Katona József Színházban A nyomorultak című világhírű musical, amelyben Victor Hugo örök érvényű története elevenedik meg. Alain Boublil és Claude-Michel Schönberg többszörös Tony-díjas alkotását Londonban 1985-ben mutatták be, és azóta sem vették le a műsorról. A kecskeméti színház igen látványos előadásának díszletét Kentaur tervezte, a főszereplő Jean Valjean szerepében Feke Pál és Egyházi Géza lesz látható, az őt üldöző Javert felügyelőt pedig Miller Zoltán, Tóth Attila és Vincze Gábor Péter személyesíti meg. Fantine-ként Koós Réka, Molnár Ági, Eponine-ként Simon Boglárka tűnik fel.

A Vígszínház Vígegyetem címmel 25-én, szombaton 18 órától nyílt próbát rendez, ahol a közönség az október 1-jén bemutatandó Ványa bácsi harmadik felvonásába kukkanthat bele. A részlet megtekintése után magukkal az alkotókkal is beszélgethetsz: Marton László rendező mellett – aki először rendez a Vígszínházban Csehovot – természetesen ott lesznek a szereplők is, többek közt Benedek Miklós, Gálffi László, Hegedűs D. Géza és Hámori Gabriella.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.