Az Avatár után a korhatáros, szagos filmek jönnek 4D-ben

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A zsúfolásig megtelt, nappali szobára rendezett dizájnos előadó teremben az iskola pedellusa, Réz András vállalta magára az est moderátora szerepet.

Beszélgetőpartnerei Lakatos Márk stylist, Török Ferenc filmrendező és Szipál Márton fotóművész. A kerekasztal beszélgetés célja pedig nem más volt, hogy megfejtse, miért működik a digitális mozivilág, és hogyan döntöget egyre nagyobb csúcsokat az Avatár című gigaprodukció. 

A tételmondat Réz Andrásé, miszerint a „Titanic óta nem volt ekkora világsiker”, minden idők legnagyobb filmje lesz az Avatár és megdönti a Titanic rekordját. Az első kérdés nyilvánvalóan az, hogy ezzel elindultunk-e a virtuális világ felé?

A 3D-s csúcstechnikával készült filmeket speciális polarizáló szemüveggel ajánlott megnézni, a tökéletes hatás érdekében. A moziban piros-kék, vagy zöld árnyalatú szemüveg jár a filmekhez, ami térhatású illúziót kelt.

”Az emberek az Avatár megtekintése után nem azt mondták, hogy na, ezt is megnéztük, vagy láttunk ilyet is, hanem azt kérdezték, hogy mikor jön a következő?” – meséli Réz András. „Ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor az első IPod megjelent a piacon. Az első széria annyira menő volt, hogy azonnal státuszszimbólum lett belőle, a walkman ciki lett, nem számított többé trendinek, aki nem tett szert IPod-ra, csóró volt. A mozi-szemüveg beharangozásával azt is üzenték a közönségnek, hogy attrakció várható. Akkor most film, attrakció, vagy mese?” 

A lenyűgőzően cizellált unalom

Lakatos Márk a falra mászott a dialógusoktól, és szerinte az Avatár jobb lett volna némafilmnek. Az egész produkció egy szép barokk íróasztalra emlékeztette, ami lenyűgöző, csicsás és drága, de semmi plusz. Úgy érezte, hogy az alkotók csak kísérletezgettek, melynek eredménye 2 és fél óra technikai erőfitogtatás, marketing-bemutató, semmitmondó sablonos hollywoodi sztori lett.

„Túlfestették a világot. Viszont, ha már eljutottunk a technikában egy ilyen szintre, akkor miért nem megyünk tovább történetben? Ha van egy jó technika, meg lehetne dobni összetettebb történettel is, nem egy egyszerű sztorira felfűzni.”

Ekkor Réz András felidézte az első film (1895.), a Lumière fivérek filmjének egyik részletét. A pályaudvarra gőzölögve befutó vonat bemutatásakor a nézők felugráltak és kiszaladtak a teremből, mert attól tartottak, hogy a szerelvény elgázolja őket. Az Avatár technikai áttörése hasonló forradalmat jelenthet a filmvilágban. 

„Az élménymozihoz már kevés a jó forgatókönyv”

Török Ferenc más oldalról világította meg a kérdést: ”Az a jó mozi, ami a székbe szegez, az viszont borzasztó, hogy már premier előtt letöltenek filmeket a netről, ezért valamit ki kellett találni, hogy a mozi ne legyen veszteséges. Ehhez az élményhez el kell menni, a varázshoz fel kell venni a szemüveget – ez így egy kész termék, amit nem lehet ellopni”.

Az élmény-mozihoz már kevés a jó sztori és a jó forgatókönyv, mert ez az akció felülete. Ezért egy jó Dustin Hoffman filmért már nem lehet pénzt kérni – pedig lehet, hogy sokkal jobb, mint egy giga produkció. Mindenesetre Cameron a csúcsra ért ezzel a filmmel és maga mögé utasította Spielberget. Az Avatár rafináltan felépített alkotás, mert a főhős egyszerre ember és rajz – és ez az átjárhatóság az érdekes, mert láttuk a szereplőt életben, vajon milyen lehet animálva?

A rendező elmesélte, hogy amikor négy éve Párizsban vetítették a filmjét, egy régi, apró moziban – ahol még az ember könnyen el tudja képzelni, hogy felugrálnak a nézők, ha a vásznon jön a vonat – éppen a Parfüm c. film volt műsoron. A film fináléja felé, amikor a téren orgiába torkollt a kivégzés, a tulajdonos bácsi beszaladt a vetítőbe és elkezdett parfümöt permetezni a nézőtérbe. Amikor a rendező megkérdezte, hogy miért volt erre szükség, a bácsi azt felelte, hogy meg kell küzdeni a nézőkért. Ez a 3D egy másik, prózaibb és szeretetreméltóbb értelmezése. A rendező az Avatár film kapcsán tréfásan megjegyezte, hogy leginkább azt sajnálja, hogy meglátta a saját határait, ugyanis korábban azt gondolta, hogy Spielberget még csak-csak utolérheti, mert esetleg épít valamit, és ott van a szörny, de ennek a technikának a használatára valószínűleg soha nem lesz alkalma. 

Itt az aromás hullaszag

Réz András jóslata szerint, még idén várható a 3D TV + szemüveg kombináció felbukkanása, valamint a házimozi elindul a 3, sőt 4D felé. A 4D az, amikor a 3D-t kiegészítik illatokkal, mozgással, rázkódással és egyéb hatásfokozókkal. Az az élmény, amikor a madárpók érezhetően végigmászik a néző nyakán: „ha a világ virtuális, legalább te légy valódi.” Ezzel a technikával végtelenszámú világ létrehozható, és az újabb filmek során hamar kiderülnek a hibák, amiből a készítők tanulnak – ezáltal a műfaj fejlődik, és a határok eltűnnek. De mennyire lenne népszerű a „szagosmozi”, ha éppen mocsarak, vagy oszló tetemek vonulnak fel a filmvásznon? Lesz-e például korhatáros szag – a gyerekek miatt? 

Szipál Márton szerint az új műfajjal hatalmas összegeket fognak kaszálni a forgalmazók, de az a kérdés, hogy vajon hol lesznek az ilyen szuperprodukciók 50 év múlva? Vajon fogják-e úgy vetíteni, mint ma egy Chaplin-filmet?

Mekkora láz volt 1993-ban a Jurassic Park-őrület– elmélkedett tovább Réz András – pedig csak 15 perc speciális effekt volt benne összesen: 6 perc animáció és 9 perc animatronics (a felépített báb mellé életszerű mozgást szimulálnak). Az Avatárnál már az a kérdés, vajon hány perc lehet az, ami nem számítógéppel készült? 

Emésztgetve az elhangzottakat, a látványőrülteket örömmel, a hagyományos mozik rajongóit csalódással tölti el a virtuális valóság betörése. Az biztos, hogy a 3D-s filmek mindig látványosak lesznek, mindig repülni és robbanni fog minden, hiszen ehhez olyan sztori kell, ami élni tud a technikai adottságaival és ki is használja. Hogy vajon végez-e az élmény-mozi a hagyományossal, hogy megússzuk ezentúl a gondolkodást, s hogy maradhatunk-e ennyi virtualitás közepette valóságosak –  már a nagyon is közeli jövőben eldől. 

• fotók: marquez

Totális orgia – az Avatár támadása

Vajon mit tud az a film, amit egyszerre támad a Vatikán és egy meleg szervezet, sőt, ami ellen még a Bush-pártiak és a depressziósok is kifogással élnek?Tari Annamária pszichológus és Horváth Gergely (MR2-Petőfi rádió) láttamozza, mit rejt Pandora legújabb kori szelencéje.

Rimóczi László
Rimóczi László
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.