Március 3. és 8. között hagyományos télűző-tavaszköszöntő Busójárás lesz Mohácson. Népművészeti- és kézműves vásárral, koncertekkel kergetik a fagyos évszakot, este pedig egy hatalmas, ház méretű máglyát gyújtanak meg a főtér közepén.
A Széchenyi térre néző Városháza erkélyén berendezett alkalmi stúdióból kihangosítva bemutatják az érkező busócsoportokat, közben pedig autentikus sokac népzene szól, mely az egyik legjellemzőbb velejárója a Busójárásnak és jellegzetes vidám hangzása végig kíséri a teljes eseményt. 15 óra körül hagyományosan Mohács város Polgármestere köszönti az egybegyűlt busókat, a felvonulókat és résztvevőket, a vendégeket, majd pedig kezdetét veszi a hajnalig tartó szabad farsangolás, színes programokkal.
A téren felállított óriási színpadon nemzetiségi tánccsoportok váltják egymást, miközben kötetlen farsangolás zajlik az egész városban. Itt mindenki megtalálja magának, amit keres: népzenék, néptánccsoportok, kiállítások, alkalmi árusok, mutatványosok és szórakoztatók hada települ ilyenkor Mohácsra.
Az esemény egyik legnépszerűbb pontja az esti máglyagyújtás, amikor a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglya lobban lángra. A Busójárás időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik és minden évben a böjti időszak kezdete (Húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelem szerűen mindig csütörtökre esik.
A Kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék. A Jankelék amolyan "busónövendékek", fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olykor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében. Farsangvasárnapon van a "nagy vonulás" a gyülekezőhelyről (Kóló tér) indulva, tízezrek sorfala által övezve át a városon a főtéri seregszemléig.
