Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Nostradamus, akinek ködös jóslatai már azelőtt clickbaitek voltak, hogy a szónak értelme lett.
Tényleg előre látta a jövőt, vagy csupán véletlen egybeeséseknek köszönheti hírnevét a pestisdoktorból a történelem leghíresebb (állítólagos) jósává lett Michel de Nostradam, ismertebb nevén Nostradamus, akinek soraiba máig előszeretettel magyarázzák bele az épp aktuális eseményeket (leginkább katasztrófákat)?
Michel de Nostradam 1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint Rémy-de-Provance-ban egy gazdag kereskedő gyermekeként. A zsidó származású család a fiú kilencéves korában tért át a katolikus hitre, nevüket a Notre-Dame-székesegyház után választották. A családban szájról szájra járt a hiedelem, miszerint bibliai ősöktől, Jákob és Lea családjából származnak – ez persze nem bizonyított tény. Az intelligens, jó észjárású és gyors felfogású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, és hamar elsajátította a csillagászat tudományát is: száz évvel Galilei előtt Nostradamus már a kopernikuszi világképet vallotta. Mindkét nagyapja orvos volt, így a család őt is erre a hivatásra szánta: a montpellier-i egyetemen szerzett orvosi diplomát, később tanított is az intézményben. A kor szokásainak megfelelően ekkoriban kezdte neve latinosított változatát használni.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Már egyetemi tanulmányai alatt pestisdoktornak állt, és saját készítésű gyógymódjait és receptjeit alkalmazva kezelte a fekete halál áldozatait. Beutazta az országot a halálos kór nyomában, és hamarosan híres orvos lett belőle. 1534-ben a Garonne folyó melletti Agenban telepedett le, megnősült, egy fia és egy lánya született, de feleségét és gyermekeit hamarosan elragadta a gyilkos járvány. Ezután újfent vándorolni kezdett. Eljutott Itáliába is, ahol először mutatkozott meg különös jóstehetsége: utazásai során találkozott egy ferences szerzetessel, bizonyos Felice Prettivel, akit leborulva köszöntött, mint leendő pápát – és a barátot sok évvel később valóban pápává választották: 1585-től V. Sixtus néven lett a római egyház feje.
Az 1540-es évek végén, a pestisjárvány csillapodásával Nostradamus doktor feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, Anne Ponsart Gemelle-t, akitől hat gyereke született. Népes családjával Salon-de-Provence-ban telepedett le, és itt élt élete végéig, egykori háza ma is megtekinthető a városban. Helyi orvosként nem is annyira a gyógyítás révén, inkább kozmetikusként ért el sikereket: saját maga által kifejlesztett gyógykenőcseivel segítette a szépülni vágyó gazdagokat, akik sereglettek hozzá. Orvosi praxisa mellett ekkor kezdett komolyabban jóslással foglalkozni. A gyógyítás tudománya és az asztrológia akkoriban közel állt egymáshoz, gyakran a csillagok állásából határozták meg például a gyógyszerek elkészítésének és alkalmazásának időpontját, hősünk pedig – saját leírása szerint – éjszakánként, a csillagok tanulmányozása közben különös, transzszerű állapotba került: megszűnt körülötte a külvilág, és lelki szemei előtt különös képek és történetek jelentek meg.
Ezeket a látomásokat – melyekről úgy hitte, a jövő eseményeinek pontos képei – írásban is rögzítette, ezer darab négysoros jóslat formájában, melyek 1555-ben Próféciák címmel jelentek meg könyv alakban. A valódi hírnév négy évvel később érte utol Nostradamust, amikor valóra vált a Próféciák egyik jóslata, mely szerint „Egy félszemű lesz a király / A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren / Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét / Majd az idősebb iszonyú halállal fog elpusztulni”. Egy lovagi viadalon az ifjú ellenfél dárdájának hegye átdöfte II. Henrik király sisakját és az uralkodó egyik szemébe fúródott – a király tíz napig kínok között haldoklott, mielőtt elérte a megváltó halál. A lovag Angliába menekült, az özvegy királyné, Medici Katalin azonban később megbosszulta rajta férje halálát: mikor a bűnös évekkel később az angol sereggel Franciaországba jött, elfogatta és kivégeztette. Katalin egyébként jó viszonyt ápolt Nostradamusszal, korábban vele készíttette el fia horoszkópját, később pedig személyesen látogatta meg otthonában, és jövendölései jutalmául háromszáz aranyat adott neki.
A beteljesült jóslat miatt Nostradamus hamar országos hírnévre tett szert. Az úri körökben csakúgy, mint a vidéki polgárság köreiben előszeretettel beszéltek különös verseiről, állandó témává vált jövendöléseinek megfejtése. A hírnév folytán feladhatta orvosi munkáját, hátralévő életében busás összegekért készített horoszkópokat és privát jóslatokat, miközben folytatta a csillagokból kapott jóslatok versben való lejegyzését. Gróf Zrínyi Miklós is rendelt tőle jóslatot, melyért háromezer ezüsttel fizetett az akkor már súlyosan beteg Nostradamusnak. A Zrínyinek szánt vers tökéletesen ráillik a szigetvári hős és dédunokája, a költő Zrínyi Miklós sorsára: „Akinek mindezt írtam rendelésére, három hónappal él tovább, mint magam / Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége, minden ledőlt toronynak súlya van / A pogány még százhúsz évig itt lesz, de egyre jobban gyengül / személye két nemzet közt híd lesz, s utódja nagy művet ír a küzdelmeiről”.
A köszvénytől, ízületi bajoktól szenvedő Nostradamus hatvankét éves korában, 1566. július 2-án hunyt el. Egy korábban született versében saját halálát is megjósolta, asszisztensétől és életrajzírójától, Jean-Aymes Chavigny-től pedig előző este így búcsúzott: „Nem fog látni életben hajnalkor”. A saloni ferencesek templomának falában helyezték örök nyugalomra, amit a francia forradalom alatt feldúltak. A felháborodott lakosság kérése ellenére a maradványokat urnába rakták, és a város egy másik templomában, a Szent Lőrinc-kápolnában helyezték el, ahol ma is található. Halála után két évvel jelent meg a Próféciák első teljes kiadása, ami a következő száz évben közel harminc kiadást ért meg csak Európában. Természetesen nem mindenki nézte elismerően a híres jós tevékenységét és népszerűségét: Nostradamust már életében eretnekséggel vádolta az egyház, később pedig sorra jelentek meg azok a művek, melyekben cáfolni próbálták a Próféciákat. 1781-ben a katolikus egyház tiltólistára tette a könyvet, de később a tiltást feloldották.
Nemcsak értelmezések, hanem a Nostradamus prófétai mivoltát alátámasztani kívánó vagy éppen cáfoló művek jelentek meg, de szinte azonnal felbukkantak a különböző hamisítványok is, melyek a szerző hírnevét meglovagolva próbáltak – gyakran politikai célzattal – utólag írt jóslatokat adni Nostradamus tollába. Még a náci propagandaminiszter, Josef Goebbels is használt hamis próféciákat propagandacélokra. Idehaza az 1990-es évek derekán jelent meg Szentmihályi Szabó Péter tollából a Nostradamus Hungaricus, mely a szerző – akinek nevét fordítóként tüntették fel a kötetben – a híres francia jövendőmondó stílusában fabrikált, könnyen beazonosítható verseit tartalmazta az akkori magyar közélet ismert figuráiról, Torgyán Józseftől Orbán Viktorig.
Máig vitáznak rajta a hívek és a szkeptikusok, hogy Nostradamus valóban látnok volt-e, vagy csupán ügyes üzletember, aki sikeresen csapta be a jövő titkai iránt megszállottan érdeklődő közönséget. Versbe foglalt jóslatainak jelentős része – talán épp a szerző szándéka szerint – igen homályos és többértelmű, ezért nehéz belőlük bármilyen következtetést levonni. Szintén emiatt könnyű Nostradamus próféciáit az aktuális korszaknak megfelelően értelmezni, és belemagyarázni, hogy megjövendölte a világban épp lejátszódó eseményeket. Az értelmezők szerint a francia doktor megjósolta többek között Napóleon és Hitler uralomra jutását, a Népszövetség felbomlását, az iráni sah elűzését, Hirosima és Nagaszaki bombázását és a 2001. szeptember 11-i terrortámadást.
A francia császárt a versekben „nyírottfejűként” nevezett alakkal azonosítják, ugyanakkor elismerik, hogy nem jött be Nostradamusnak az a jóslata, miszerint Napóleon sikeresen elfoglalja Angliát. A náci vezért az alábbi vers kapcsán említik sokan: „Éhségtől dühödt vadállatok fognak átúszni a folyókon / a csatatér nagyobb része Hister ellen lesz / vasketrecben vonszolják a nagy embert, míg / Németország gyermeke semmit sem tart tiszteletben”. A Hister név sokak szerint Hitlerre utal, ugyanakkor ez az elnevezés valójában az Alsó-Duna régi elnevezése – egyesek ezt is megmagyarázzák, mondván, a későbbi Führer ifjúkorában a Duna partjánál sétálva szövögette ördögi terveit. Magyarországgal kapcsolatban nem sok jóslatot alkotott Nostradamus, de egyik versét az 1848–49-es szabadságharc leverésével hozzák összefüggésbe: „A nagy Germánia egy kapitánya / Jön színlelt segítségül / A királynak királyoktól segítség Pannóniában / Hogy annak lázadása nagy vérontássá legyen”.
Közeli jövőnkről nem fest éppen rózsás képet a prófécia: Nostradamus értelmezői szerint a 21. század elején várható egy harmadik, hét hónapig tartó világháború, ami romba dönti a ma ismert civilizációt, ezután viszont egy hosszú és termékeny békeidőszak következik. Ezután sajnos újra a háborúké és a vérontásé a terep: diktátorok („antikrisztusok”) veszik át a hatalmat a Földön. Nostradamus a világvégét is megjövendölte, mely számításai szerint valamikor a 3000-es évek elején jön el, az időpontot azonban – a különböző kiadásokban szereplő eltérő számítások miatt – még a hívei közül sem mindenki fogadja el igazságként.
Tegnap, Luca napján Szent Lúcia történetét meséltük el.
