Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nők hamarabb mondanak le a szexuális életről, mint a férfiak, beáldozzák, mint az élet természetes velejáróját. Tari Annamáriával és Horváth Gergellyel arról beszélgettünk, miért teszik meg sokan, hogy lemondanak a szexről egy kapcsolatban, 1. rész.
Egy ismerősöm arról beszélt nemrég, hogy a férjével már másfél éve nem feküdtek le. Harmincasok egyébként, nincs gyerekük. Azt mondta, szeretik egymást és jól megvannak. Ilyen történetet már nem egyet hallottam, szerintetek létezik hosszú távon jó párkapcsolat intimitás nélkül?
Horváth Gergely: Lehet, hogy van intimitás nélküli jó kapcsolat, de az biztos, hogy nem teljes.
Tari Annamária: A szexualitás olyan területe a párkapcsolatoknak, mely nagyanyáink szerint, „ha van, 10%-ot tesz hozzá az élethez, ha nincs 90%-ot vesz el”. Ez a mondás jelzi, már régóta létezik populáris tudás arról, hogy az a legoptimálisabb, ha két ember között az érzelmi kötelék része az intimitás.
Annak ellenére, hogy lexikális ismeretként ezt vélhetőleg mindenki tudja, sokan élnek úgy, hogy nélkülözik kapcsolatuknak ezt az aspektusát, amivel nem csak a párkapcsolati teret szűkítik, hanem a saját örömélménytől is megfosztódnak. De a szexualitás teljes elmaradásának mindig vannak olyan érzelmi okai, amit nem érdemes a szőnyeg alá söpörni...
Tari Annamária
Pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kandidátus. Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, majd az ELTE pszichológia szakán végzett. Klinikai szakpszichológusi és pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Fiatalkori álmát váltotta valóra akkor, amikor pszichológusként kezdett dolgozni, és szakterületének a pszichoanalízist választotta. A nagyközönség először az MTV Repeta című magazinműsorában ismerhette meg mint tanácsadót. Majd a közszolgálati televízióknak, a VIVA zenecsatornának, az RTL-nek és a Magyar Rádiónak köszönhetően nevét határon innen és túl sokan megismerhették. Rendszeresen publikál. Első könyve 2003-ban jelent meg Intim szféra címmel, melyben a 17–25 éves korosztály problematikájával foglalkozik. Tavaly látott napvilágot a Sejtem című kötet, melyben a rákos betegek pszichés problémáinak kezeléséről olvashatunk. Számos publikációját olvashatjuk weboldalán, a www.tariannamaria.hun. Egyebek mellett olyan témákról: mint például a munkaalkoholizmus, a blogolás vagy éppen az étkezési zavarok. Tari Annamária a pszichoterápia mellett kommunikációs és médiatréningekkel és oktatással is foglalkozik. A facebookon is.
Szerintem elég nagy probléma, hogy egyre kevesebb idő jut "élni", és hullafáradtan, vagy a munka miatt szorongásokkal telve, esetleg a problémák miatt depressziós érzelmekkel nagyon nehéz élénk érdeklődést fenntartani a szexualitás iránt. Sokszor ez a terület áldozódik be legelőször, és miután - legalábbis az elején - nem látszanak nagy problémák ezzel a veszteséggel, sokan így is hagyják.
A túlhajszoltság és a stressz szerepehet az okok között. Még mik lehetnek jellemzőek, amiért egyes párok szüneteltetik a szexuális életüket?
TA: Egy induló kapcsolatnál kezdetben a legtöbb szorongás kiváltója az első szexuális élmény, mert különösen a nőkre jellemzően a tudattalan és tudatos elvárásoknak való megfelelés komoly méreteket ölthet.
Vannak, akiknek könnyebb a helyzetük, mert magabiztosabbak, természetesebben kezelik az új helyzeteket, és főleg - tudattalanul is - nem engedik, hogy a szorongás agyonnyomja a várakozás kellemes izgalmát és a kíváncsiságot, a másikhoz tartozás utáni vágyat.
És mi a helyzet azokkal, akiknek kevesebb az önbizalmuk?
TA: Akiknek inkább a feszültség a vezető érzelmi élmény, gyakorta kerülnek abba a helyzetbe, hogy inkább túl akarnak lenni a helyzeteken és verbális közléseikben bagatellizálják a fontosságát. Sokan vannak, akiknek fontos a szexualitás minősége, tehát a kapcsolat egyik fő vízválasztója, mások viszont azt mondják, nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy összetartsunk.
Az összecsiszolódás két ember között valójában egy érzelmi folyamat, melyben a remények és a realitás összehangolása is zajlik, folyamatosan megmérettetődik az érzelmek és a testi kapcsolat minősége. Akik nyíltan kommunikálnak, képesek ezt a helyzetet is könnyedén kezelni, hiszen az őszinteség és a kölcsönösségre való törekvés vágya vezérli őket. A zárkózottabb párok tagjai sokszor magukban futtatják le ezt az összevetést és hoznak döntést arról, milyen kompromisszumot vállalnak be a továbbiakban.
Kik azok, akik inkább lemondanak a szexről? A nők vagy a férfiak?
A nők hamarabb mondanak le a szexuális életről, mint a férfiak, beáldozzák a kapcsolat oltárán, mint az élet természetes velejáróját. Az érzelmi és testi igények pedig eltérőek lehetnek, ami azt jelenti, hogy a hétköznapi történésekben az együttlétek minősége, gyakorisága olykor jelentős különbségeket mutathatna, amiben aztán nem közös döntés, hanem az egyik fél konfliktuskerülése lesz a vezető megoldóképlet.
Így nem meglepő, hogy a párok életében a szexualitás lesz az a terület, amelyen komoly problémák jelentkezhetnek. Szóval a kezdeti "mézeshetek"-től kell folyamatként értelmezni, mi is történik az évek folyamán.
HG: Szerintem a túlhajtottság és a stressz inkább időszakosan választ el egymástól, de az életvitelszerű távolmaradás már inkább arról szólhat, hogy az egyik fél (vagy mindketten) nem kíván. És ez általában valamiféle félelemben gyökerezik.
Horváth Gergely
Rádiós műsorvezető, író 1972-ben született Budapesten. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK történelem szakán folytatta tanulmányait. 1995-ben kerül a Magyar Rádió Petőfi adójához, ahol olyan műsorok készítésében vett részt, mint például a Reggeli Csúcs, Moziklub, Egy férfi, egy nő. 2007-ben az Európa kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A szív útjai. Jelenleg az MR2 Petőfi rádióban mixeli a popot a kultúrával.
Igen, lehet, de milyen félelmekben gyökerezhet?
HG: A félelem nagy úr, és jól álcázza magát. Ami azért gond, mert a változtatáshoz előbb magunkban kell lelepleznünk. Szerintem gyakori érzelmi képlet, hogy a napi fáradságban már nincs időnk egymásra; ezáltal nem erősítjük egymást, nem ismerünk meg újabb és újabb világokat a másikban és eltávolodunk attól, amit már ismerni vélünk - tehát az érzéki működéshez szükséges érzelmi töltet elvész. Érdemes újra felfedezni a társunkat.
TA: Egy párkapcsolatban - ha egyébként az érzelmi összhang tényleg jó - a külső feszültségek elérhetik egy férfinél, hogy ne vágyjon újabb "megmérettetésre". Ilyenkor látjuk, hogy az együttlét valójában besorolódott azon dolgok közé, amit jól kell csinálni. A teljesítménykényszer megeszi az intimitást, ha nem figyelnek a párok. Egyébként elgondolkoztató, hogy miért van akkora piaca a potencianövelő hirdetéseknek, reklámoknak, amikben gyászos arcú férfi számol be a problémáiról...
A nők körében pedig a természetes afrodiziákumokról beszámoló cikkek a népszerűek.
TA: Az is elég jellemző például a nőknél, hogy saját életük problémái miatt hamarabb vágynak "kislányos" odabújásra, vagyis gyerekkori intimitásra van szükségük. Problémát jelenthet egy kapcsolatban, ha a két fél ilyen irányú érzelmi igényei eltérőek.
A fogyasztói társadalom a piacon megmutatja nekünk, hogy a szexualitás is olyan terület, ahol nem kell attól tartanod, hogy "lemaradsz", csak használnod kell valamilyen pótszert, és újra remekül teljesítesz majd. Ez nőkre és férfiakra is igaz. De a többség - szerintem - nem képes teljesítményként kezelni az együttléteket, hanem inkább halogat-halaszt, a "majd csak lesz valami..." és a "most fáradt vagyok, de majd holnap..." elvén, és így egyszercsak hetek-hónapok telnek el...
Folytatjuk.
