Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány évvel ezelőtt még más dilemmáink voltak. A legtöbb vásárlót elsősorban az foglalkoztatta, hogy lucot, vöröset, ezüstöt vagy nordmannt vegyen, hogy melyik tart tovább, illetve melyik a legjobb ár-érték arányú választás. Az elmúlt néhány évben új szemponttal is gazdagodtunk: szerencsére napirenden van a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdése is.
Létezik egyáltalán környezettudatos döntés, ha favásárlásra kerül a sor? Milyen szempontokat érdemes figyelembe vennünk, hogy felelős döntést hozhassunk? És egyáltalán: biztos, hogy a fenyőfavásárlás kérdése a környezettudatos karácsony alfája és ómegája? Heti kérdésünk így szól: Te milyen fenyőt veszel idén?
A karácsonyfa
A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. században honosodott meg: megjelenése után néhány évtized alatt széles körben elterjedt, és máig élő hagyománnyá vált nálunk is. Hazai szokás szerint december 24-én állítjuk, majd körülbelül két hét múlva, január 6-án, vízkeresztkor bontjuk le a fát. A karácsonyfa mára az ünnephez szorosan hozzá tartozó szimbólum, olyasvalami, ami nélkül a legtöbben nem is tudjuk elképzelni az év végi időszakot.
Itthon emiatt évről évre milliós nagyságrendben vásárolunk ünnepi fenyőt, a sokáig egyeduralkodó vágott mellett egyre többször földlabdásat vagy valamilyen alternatívat, és reneszánszukat élik a műanyagból készült karácsonyfák is. Látva az ünnepek elmúltával a társasházak tövében tornyosuló fenyőcsontvázakat, azt gondolnánk, nincs is környezetkárosítóbb az óriási volumenben történő fakivágásnál. Pedig a kép árnyaltabb ennél. Nézzük, milyen előnyei és hátrányai vannak a különféle fatípusoknak!
A vágott fenyő
Erre a hétre már megérkeztek a nagyáruházak parkolóiba, a forgalmasabb utak mentére a különböző méretű és fajtájú vágott fenyők. A kínálat óriási: az egész apró, félméteres csemetétől a többméteres óriásokig, és az olcsóbb luctól a borsos árú nordmannig terjed a választék, amiben mindenki megtalálja a neki valót. A fenyőillat nemcsak a standok környékén bódító: az otthon kibontott fa gyantás erdőszaga nélkül sokaknál meg se jön a karácsonyi hangulat, így nagyon sokan keresik ezt az opciót.
Vágott fenyőt venni emellett az egyik legkényelmesebb megoldás, hiszen jó eséllyel megkapjuk a lakóhelyünk közvetlen közelében is, a fát kérésünkre a talpba is faragják, és a jó előre megvásárolt örökzöld simán elvan egy hétig is az erkélyen, ráadásul a hazacipelésre is van már kényelmi megoldás.
Fontos tudni azt is, hogy a kivágott fákat kifejezetten erre a célra nevelik, emellett növekedésük közben szén-dioxidot kötnek meg, vagyis akár hozzá is járulhatnak a levegőminőség javításához is. Hogy hol van a probléma? Az inkább az ünnepek után jön el, mert a kidobott fenyők hasznosítására egyelőre azok eltüzelése és az így nyert energia hasznosítása a bevett eljárás. Ez pedig nem nevezhető igazán környezetbarát módszernek. Ha viszont van lehetőségünk elkomposztálni, talajtakaróként, mulcsként felhasználni a karácsonyfánkat, többé-kevésbé környezettudatosnak érezhetjük a favásárlásunkat. Addig is, míg erre belvárosi otthonunkban nem kínálkozik lehetőség, érdemes más alternatívákat is felkutatni. Ha pedig szeretnénk a feleslegesen kivágott fák számát csökkenteni (merthogy ilyen is van, nem is kevés, egyes adatok szerint a kivágott fák mintegy harminc százalékából nem lesz karácsonyfa), érdemes rákeresni azokra a gazdaságokra, ahol még a kivágás előtt kiválaszthatjuk a fánkat. Ja, és ha már vágott: nézzünk utána, honnan való. Budapestiként inkább a Pest környéki gazdaságból származó fa lehet a környezettudatosabb választás.
A műfenyő
A műfenyőkkel kapcsolatban egészen az elmúlt időkig sokaknak voltak ellenérzéseik: ronda, nincs fenyőillata, nem is túl igényes, és eleve nagymamás valami. Manapság azonban reneszánszukat élik ezek a fatípusok. Nemcsak a gyártási technológia fejlődött, és lehet ezért már egészen pofás darabokat is kapni, de egyre többen veszik meg őket környezetvédelmi megfontolásokból. Emögött az a meggondolás, hogy egy műanyag fával egy rakás élőt megspórolnak, és anyagilag is jobban jönnek ki, ha nem ismétlődik évente ez a többezres kiadás. Ráadásul a műfenyő is elég kényelmes, talán kényelmesebb megoldás is, mint a vágott: csak egyszer kell érte elmenni, utána évről évre elég a szekrényből előkapni, feltéve, hogy van hol tárolni.
Csakhogy, emlékeztetnek mások, a műfenyőkkel is van baj jócskán. Az egyik, hogy előállításuk meglehetősen környezetszennyező eljárás, ráadásul többnyire a környezetre igen káros műanyagból készítik őket, méghozzá innen nézve a világ túlsó felén. A például Kínából beszállított fáknak így nemcsak előállításkor, de szállításkor is óriás szénlábnyoma keletkezik. Ahhoz, hogy ezeket a hatásokat kompenzálni lehessen, illetve tényleg környezettudatos választás lehessen a fa, szakértők szerint mintegy 20 évig kellene azokat használnunk. Ez a feltétel sajnos elég ritkán teljesül. Persze vannak, akik idén is a 40 éves szovjet fát díszítik fel, de a többség néhány év alatt azért ráun a műanyag fára, illetve a fa is megadja magát néhány szezon alatt.
Hozzáértők azt javasolják, hogy ha mindenképpen a műanyag verzió mellett döntünk, keressük a PVC-mentes darabokat, és ha találunk olyat, ami újrahasznosító anyagból, Európában, netalán Magyarországon készül, akkor azt válasszuk.
Földlabdás fenyő
Pár éve úgy tűnt, megvan a megoldás, hogy ne kelljen évről évre százezresével vágni a fenyőket, de megmaradjon a természetesség és a fenyőillat is. A földlabdás fenyő. Néhány éve mi is ebben utaztunk, de összességében inkább vegyes, mint jó tapasztalatunk volt vele. Ugyanis hiába van lehetőségünk, hogy vidéken kertbe ültessük a fát, és hiába tettünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a fa ki is húzza a kiültetésig, az örökzöldeknek csak kevesebb, mint a fele maradt életben.
Ennek oka csak részben volt az, hogy minden igyekezetünk ellenére sem voltunk teljesen szakszerűek a fenyő ápolásában. Talán többet számított, hogy – tapasztalataim szerint legalábbis – a földlabdákat sokszor nagyon hanyagul emelik ki, a fa méretéhez képest kis gyökeres felületet hagyva. A harmadik ok pedig, hogy fagyott földbe még a legnagyobb elszántsággal sem jó ötlet ültetni, ha pedig keményebb a tél, jó pár hónapig kell a cserepest a számára jellemzően messze nem ideális körülmények között tartani. Ha a praktikumot nézzük, a földlabdás fenyő picivel drágább és leheletnyivel nehezebben beszerezhető (ehhez is könnyű hozzájutni, de akkora kínálat nincs belőle, mint a vágottból), és a szállítása is kicsit macerásabb. Míg egy másfél méter magas vágottat simán hazaviszek a hónom alatt, egy ekkora, de akár kisebb cserepes szállítása is kétemberes feladat.
A földlabdás fenyő azoknak lehet ideális megoldás, akik képesek szakértően gondozni a növényt, figyelmet fordítanak arra, hogy lassan szoktassák be a fát a szobai hőmérsékletre, és van lehetőségük az ültetésig nem szobai hőmérsékleten, hanem a szabadban (kertben, méretes erkélyen, teraszon) tárolni. Illetve azok is tehetnek egy próbát, akik ha hosszú távra nem is, de az ünnepek hetei alatt vállalni tudják a felelős gondozást. Nekik jó döntés lehet a földlabdás fa bérlése is. Karácsony után az épségben leszállított fák árából visszatérítést kapnak, és a lelkiismeretük is megnyugszik, hogy a szép zöld élőlény további sorsa már nem az ő kezükben van.
Fának látszó tárgy
És hát az is egy védhető álláspont, hogy van karácsony háromdimenziós, sőt bármilyen fa nélkül is. Egy ünnepi sarkot más díszekkel, fényekkel is ki lehet alakítani, a fenyőfa által teremtett kellemes atmoszférát ha nem is teljesen, de elég jó közelítéssel tudja hozni egy fenyőmintás textil vagy fa alakban felrakott égősor és/vagy girland. Kis utánajárással számtalan olyan videót találhatunk, amelyekben tényleg ízléses és szép pótfákat dobhatunk össze.
És a nap végén egyáltalán nem biztos, hogy a fenyőfa típusa lesz a legjobb fokmérője annak, mennyire sikerül környezettudatossá tenni a karácsonyt. Ha nem vásárolunk meg minden, az utunkba sodródó dolgot, ha nem halmozzuk el a gyerekeinket ahelyett, hogy időt keresnénk az együttlétre, ha nem dőlünk be minden akciónak, többet tehetünk a fenntarthatóságért, mint az akár ilyen, akár olyan fa megvásárlásával.
És te? Milyen fát veszel idén?
A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:
