Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az önkielégítés a szexuális fejlődés fontos része, segítségével fedezzük fel testünk szexuális térképét; és amíg egyesek annyira élvezik, hogy függővé válnak, addig másokat a gátlás tart vissza attól, hogy önkielégítést végezzenek. Molnár Tamás szexuálpszichológust kérdeztük az önkielégítés fontosságáról, bűntudatról, gátlásokról és addikcióról.
Miért fontos része a szexualitásnak?
Az önkielégítés nemcsak az embereknél létező természetes szexuális megnyilvánulás, az állatoknál is teljesen természetes. Az önkielégítésnek egyik oka, motivációja önmagunk megjutalmazása vagy éppen szeretete, gyakran pedig a feszültség oldása miatt csinálja valaki, vagy egész egyszerűen azért, mert régen szexelt.
A lányoknál az önizgatás és öningerlés pozitív szerepet tölt be abban, hogy felfedezzék testük szexuálisan érzékeny részeit, illetve, hogy ezek érzékenységét, izgathatóságát fejlesszék. A legtöbb nő így jöhet rá vagy tanulhatja meg a csiklóingerléses orgazmust.
És a hüvelyi orgazmust?
A hüvely bejárati és külső részének az érzékenysége szintén fejleszthető. Ujjal vagy segédeszközzel megtapasztalható, hogy a G-pont ingerlésével is el lehet jutni a csúcsra. Legtöbb nő kezdetben azonban a csiklót is dörzsöli, ami aztán egyeseknél elhagyható, mások pedig csak ezzel együtt tudnak eljutni az orgazmusig.
Mi a helyzet a férfiakkal?
A fiúknál egyszerűbb a képlet. Az első önkielégítéses magömlésnek vagy spontán éjszakai magömlésnek automatikus velejárója az orgazmus átélése.
Esetükben az volna az ideális, ha nem kapkodnák el az önkielégítést, hanem megtanulnák késleltetni, elhúzni, esetleg teljesen kontrollálni. Sajnos ennek ellenkezője miatt alakul ki a káros rögzülés, a korai magömlés. A fiatalemberek, amikor elkezdik a páros szexet, akaratlanul is újratanulják, hogy a partnerrel ezt a „rövidtüzelésüket” a partnerük igényeit is figyelembe véve késleltessék.
Nagy kérdés, hogy a férfiak körülbelül tíz-húsz százalékának ez miért nem sikerül. Ők jelentkeznek később a szexuálpszichológusoknál és a szexuálterapeutáknál. Szerencsére a jól képzett, profi szakember jó eséllyel megoldást kínál.
Sokak számára az önkielégítés egyáltalán nem természetes, sőt, szégyellni való dolog. Mitől alakulhat ki az emberben ez a gát?
A kultúránkból, tehát a környezeti minták hatásából eredhet, ami családonként, vallásonként, szubkultúránként más és más. Mégis a legfontosabb a szülők, a családok hozzáállása. Ha csak tabu a szex, az még a kisebbik rossz, de ha misztifikálják vagy tiltják a szexuális megnyilvánulásokat, azzal komoly károkat okozhatnak.
De természetesen az élet írja a forgatókönyveket, vannak egyéni történetek is. Tipikusan ilyen, amikor a fiú foltot hagy a lepedőn, amit aztán anyja mos ki; de előfordulhat, hogy rányitnak és a szülő nem természetes elfogadással reagál.
Hogyan lehet leépíteni a blokkot, hogyan lehet elfogadtatni, hogy az önkielégítés nem ördögtől való?
Az önkielégítéssel kapcsolatos rossz érzés, bűntudat magától leépül, ha a fiatal körülnéz a világban és tapasztalja, hogy ennek tiltása logikátlan és nem életszerű. Aki ilyen problémától szenved, annak azt tanácsolom, hogy beszélgessen, olvasson róla. De ne csak szülőkkel, hanem kortársakkal, tapasztalt felnőttekkel.
Létezik olyan, hogy túlzásba vitt önkielégítés, ami már addikciós jelleget ölt?
Igen, létezik önkielégítés addikció vagy önkielégítés-függőség, ami bármely korban kialakulhat, és akkor válik károssá, amikor valaki azt kényszeresen végzi, függővé válik tőle. Az önkielégítés-addikció azt jelenti, hogy az illető, ennek elvégzésének lehetősége köré szervezi életét, időbeosztását, hétköznapi életvitelét pedig ezzel gátolja.
Ha valaki le akar állni, vagy a körülmények változása miatt arra kényszerül, hogy leálljon, az átmenetileg nagyon szorongóvá, nyugtalanná, ingerlékennyé válhat. De ennél komolyabb megvonási tünetek is lehetnek, mint például remegés, agresszív viselkedés.
Mi a helyzet a felnőttkori önkielégítéssel?
Ennek is megvan a természetes, pozitív funkciója, amit csak egészen kevesen értenek meg és fogadnak el. A kérdés, hogy az emberek nagy része miért maszturbál állandó párkapcsolat mellett is?
Miért van rá igény?
Mert az másfajta kielégülést nyújt. Mások az előkészületek, mások az ingertárgyak. Nem kell alkalmazkodni.
Köszönjük Molnár Tamás szexuálpszichológusnak a cikkhez nyújtott segítséget.
