Hiába a tökéletes fizikum, a lelkesedés és a kitartó gyakorlás, ha a táncos nem érti meg a mozgássor struktúráját. A legfrissebb kutatási eredmények bizonyítják, a tánc igen is tanulható. S ha a megfelelő gondolkodással el lehet elsajátítani a táncot, talán az is bebizonyosodik egyszer, hogy tánccal elő lehet segíteni a helyes gondolkodást.
A táncosok mindig újabb és újabb mozdulatsorokat tanulnak meg, fejükben egy órás repertoárt raktároznak, amit ha kell, lehívnak, és a partnerrel a zene ritmusára, sokszor improvizációs formában, mintegy automatikusan előadnak. Ez az a folyamat, ami miatt a tánc a kognitív kutatás területén egy izgalmas területnek számít. A kutatókat az érdekli, hogyan épül fel maga a mozgás, hogyan működik, hogyan tanulható meg és hogyan realizálható.
A tánctanulás alapja
Bettina Blässing, a Bielefeld Egyetem kutatója és Martin Puttke, az esseni Aalto Balett Színház egykori igazgatója válaszukkal a klasszikus táncoktatás alapjait kérdőjelezhetik meg, kutatási irányzatukkal - neurocognition of dance - ugyanis azt próbálják meg bebizonyítani, hogy a tánc tanulása egyet jelent az értő gondolkodás elsajátításával.
A klasszikus balettképzés alapja a gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás, megtekintés, elismétlés és újra gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. A táncos növendékeknek közel 450 egyedi mozgáselemet kell elsajátítaniuk, amiből aztán a koreográfusok egy-egy darabot állítanak össze. Természetesen ennek a metódusnak is megvan az előnye és eredménye, a két kutató azonban arra kereste a választ, hogy mi történik akkor, ha egy tehetséges, motivált táncos a kitartó gyakorlás ellenére sem tudja megcsinálni a mozdulatsort.
Piruett a fejben
Martin Puttke egy sajátos technikával próbálkozott saját tanítványánál. Arra kérte a táncost, hogy feküdjön a földre, hunyja be szemét, majd képzelje el a sikertelen mozdulatsort és próbája szóban, minél részletesebben leírni. Tanítványa a leírásban, a gyakorlatban is problémát okozó résznél dadogni kezdett, nem tudta visszaadni a táncsor struktúráját. Ezt követően közösen újra és újra átvették a mozdulat legapróbb részleteit, miközben továbbra is csukott szemmel, a földön kellett feküdnie. Amikor vissza tudta adni a táncsort, felülhetett, ha újra sikerült a felelet, felállhatott, és csak akkor próbálhatta meg a táncsort újra, amint el tudta mondani szóban, milyen mozdulatokból épül fel a tánc. A mentális torna után a diák képes volt megcsinálni a piruettet.
A kutatók szerint a diákok a klasszikus oktatási módszereknek köszönhetően túlterheltek, millió dologra kell figyelniük - ujjak, csukló, könyök, ugrás -, a mozdulatsor lényegi részét pedig gyakran meg sem értik. Hibásan gyakorolják és sajátítják el a mozdulatokat, aminek köszönhetően ízületeiket, izmaikat túlerőltetik és tönkreteszik. Az sem lehet megoldás, hogy a tanár bemutatja a helyes mozdulatsort, ugyanis nem veszik figyelembe egy felnőtt és egy gyermek testfelépítése közötti különbséget, másrészt ebben az esetben is hiányzik a megértés. Fontos, hogy a táncos ismerje mozgásának részletes felépítését, annak miértjét. Ezen kívül el kell sajátítaniuk azt is, hogy ezt a megtanult struktúrát szóban is visszaadják, érteniük kell, hogy mit miért csinálnak, ellenkező esetben nincs értelme a próbálkozásnak.
Mindez az élsportolóknál
A táncosnál alkalmazott mentális tréning az élsportolók körében már ismert technika: felveszik a sportolók mozgását, kielemezi a mozgássor legfontosabb pontjait. Ezt követően egy speciális technika - Cluster analízs - segítségével tanulmányozzák, hogy a sportoló emlékezetében mennyire tapadt meg a hibátlan mozgássor struktúrája. Az analízis segítségével pontosan ki lehet mutatni azt a pontot, ami a sportoló számára nehézséget jelent, és újra meg lehet tanítani vele a megfelelő mozgáselemeket, azok helyes sorrendjét. Természetesen egy élsportoló esetében ezek a tanult mozgássorok finomabbak és árnyaltabbak, szemben egy kezdővel vagy akár csak a nézővel, esetükben legtöbbször struktúrának nyoma sincs.
Értő tanulás a táncban
A kutatók ezt a technikát vették át, és az élsportolóknál elvégzett analízis analógiájára a klasszikus balett számtalan eleme közül hét olyan elemet szűrtek ki, amik az összes többi mozdulat alapját leképezik, és amik megkönnyíthetik a mozgássorok elsajátítását. A kutatók azt remélik, hogy bebizonyosodik: a gondolkodással javulhat a mozgás, és ha javul a mozgás, javul a gondolkodás is.
Forrás: psychologie-heute.de
