A férfiak butábbnak látják a kihívó külsejű nőket

Olvasási idő kb. 1 perc

Most már kutatások is bizonyítják, amit sokan már egyébként is készpénznek vettek: ha egy férfi hiányos öltözetű nőt lát, az agya rögtön a szexre fókuszál, és a figyelme a nő szellemi képességeiről egyből a testére irányul.

Persze most sokan azt mondhatják, hogy ez egy túlzó általánosítás, vagy éppen közhely, de a legújabb tudományos kutatások tényekkel bizonyítják, hogy a férfiak tárgyként kezelik a kihívó ruhát viselő nőket - olvasható a Shine-on.

A Scientific American által összegzett kutatás eredményei meglehetősen lehangolóak. A Princeton egyik kutatása során például átlagos portréfotók sorát mutatták meg férfiaknak és néhány olyat, amelyeken kihívó nők voltak láthatóak. Az utóbbiak szemlélése közben a férfiak agyának azon része, amely a mentális állapot megítéléséért felelős, jóval kisebb aktivitást mutatott. Azaz: tulajdonképpen a szexi nőket kevésbé látták intelligensnek, ambiciózusnak és barátságosnak. Ezek szerint a szexi és az okos kizárja egymást? Nem túl biztató.

Figyelj oda, mit viselsz

Egy hasonló tanulmány szerint, amelyet Kurt Gray és kollégái a Journal of Personality and Social Psychology szaklapban jelentettek meg, a férfiak hipertapasztaltnak és érzékenynek látják a képen megjelenő szexi nőket, de nem olyannak, aki gondolkodik. A normálisan felöltözött nőt, illetve egy nő arcát ábrázoló fotók esetében a megkérdezettek kompetensnek és logikusan gondolkodónak vélték a képen látható alanyt, de a hiányosabb öltözéket viselő nőket gyengének és kevésbé értelmesnek ítélték. Bár reméljük, hogy az utóbbi megállapítások csak a férfiak bizonyos százalékára érvényesek, ezek után kétszer is érdemes meggondolni, mit veszünk fel egy állásinterjúra, első randira vagy egy fontos eseményre.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.